Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hajós Alfréd a Rudas fürdő 25 m-es kismedencéjében készült fel az első újkori olimpiára 1896-ban. Minden reggel nyitás előtt keményen edzett a görögországi sporteseményre.

„Csak léha emberek sportolnak”

Az elsőéves építészhallgató eltitkolta, hogy sportol, de kénytelen volt négy hét szabadságot kért a dékántól, aki majdnem eltanácsolta az egyetemről: „Csak léha emberek sportolnak, amikor tanulniuk kellene. Az ivás, a kártya, a tánc meg a sport sohasem vezet jóra!”

Édesapja halála vezette a víz felé

13 éves volt, amikor apja munka közben megcsúszott a pallón, a Dunába zuhant, és belefulladt az erős sodrású folyóba. Bár halálfélelme lett a víztől, ekkor mégis úgy döntött, hogy megtanul tökéletesen úszni.

Matrózoktól tanulta a nyerő úszótechnikát

A Duna vizében szerb hajósok tanították később úszni. Tőlük sajátította el az ún. „matróz tempót”, ami a mai gyorsúszás őse, ezzel tudott nyerni, mivel az athéni olimpián a vetélytársak többsége mellúszó technikával küzdött a hullámokkal.

Az első magyar olimpiai bajnok!

A hullámzó vízben sokat segített neki ez a technika, amelyben a mai gyorsúszás kéztempóját párosította a pillangóúszáséhoz hasonló lábtempóval. A rajtpisztoly eldördülésétől kezdve végig vezetett és 1:22,2 perces idővel megszerezte Magyarország első olimpiai bajnoki címét.

A megállított és lecserélt himnusz

A katonazenekar elkezdte játszani a bajnok országának himnuszát: az osztrák császári himnuszt. A jelen lévő magyarok ezt azonnal leállíttatták, és a hat sportoló a süvítő szélben társa tiszteletére elénekelte a magyar himnuszt.

A magyar delfin

A ceremónia után rögtön kezdődött az 1200 méteres verseny. A start után, a hullámzó tengeren úgy érezte, eltévedt, senkit sem látott maga körül. Csak a part mellett hallotta meg, mit kiabál a sokezres tömeg: „Éljen Magyarország!” Több mint 60 méterrel előzte meg a második helyezettet, így megszerezte második bajnoki címét. A trónörökös felkiáltott: „Ez a magyar fiú egy valóságos delfin!” Másnap már a  „Magyar Delfinként” emlegették.

A rögtönzött válasz

Híre a görög királyhoz is eljutott, aki az olimpiát záró fogadáson külön elbeszélgetett vele. Hajósnak itt is nagy sikere lett, az uralkodónak arra a kérdésére, hogy „hol tanult meg ilyen jól úszni?”, németül azt válaszolta: „A vízben, felség.”

Professzora végül elismerte

Hazatérése után néhány napja volt csak a szigorlatig, ezért éjjel-nappal tanult. A vizsgán minden kérdésre jól válaszolt. Végül a tanár felállt és két kézzel rázta meg Hajós kezét, majd a jelenlévők előtt gratulált neki. „Szívből kívánom, hogy a hivatása területén is olyan sikereket könyveljen el, mint amilyenek athéni győzelmei voltak.”

Hivatásában is sikeres lett

Hajós Alfréd építészként is maradandót alkotott: a klasszicista futball-stadion tervével ezüstérmes lett az 1924-es olimpiai játékokon művészeti kategóriában. Egy másik általa tervezett épület a debreceni Arany Bika szálló. És persze a legismertebb alkotás, a ma már a nevét viselő sportuszoda.