A szervezetek vezetői arról beszéltek, hogy a hatékony dolgozói érdekképviselet érdekében meg kell újítani a szakszervezeti struktúrát. Közben Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke bejelentette: januárig újra kell tárgyalni a tavaly júliusban hatályba lépett új munka törvénykönyvét, mert abban mintegy 250 olyan rendelkezés van, amely hátrányos a munkavállalók számára. Hozzátette: a Liga követeli a sztrájktörvény módosítását is, hogy AZ – ellentétben a mostani helyzettel – ne tegye lehetetlenné a sztrájkjog gyakorlását.
„Következetesen képviseljük, hogy a hivatásukat a szó legnemesebb értelmében szolgálatként végző emberek szakmájukhoz mérten legyenek megbecsülve társadalmi elismertségük mellett végre a bérükben is” – emeli ki a MOSZ.
Az idei bérajánlásról szóló tárgyalásokra utalva az érdekképviselet kifejti: a versenyszférában zajló kollektív alkufolyamatokban mielőbbi megállapodásokra törekednek, és elvárásunk, hogy érzékelhető és igazságos béremelések valósuljanak meg, a megkötött és megkötendő kollektív szerződések pedig kiszámíthatóbb és biztonságosabb munkafeltételeket eredményezzenek.
Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve, amely koncepcionálisan átalakította a haza munkajogi szabályozást – írja a MOSZ, hozzátéve: „szomorúan tapasztaljuk, hogy az új törvény sok helyen a keresetek és a jogbiztonság csökkenését eredményezte”. A Munkástanácsok ezért sürgeti a törvény hatásvizsgálatának megvalósulását és a munkavállalók szempontjából hátrányos passzusok megváltoztatását, például a munkaszervezés és a túlórapótlékok területén.
Európai jelenséggé vált, hogy a pénzügyi válság terheit a munkavállalókkal próbálják megfizettetni. A szakszervezetek helyzete a folyamatos leépítések, a rugalmas munkajogi szabályozás miatt fokozatosan gyengül – mutat rá a közlemény.
A hazai szakszervezeti struktúra az utóbbi időben „felbolydult” – jelzi a MOSZ, utalva a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF), valamint az Autonómoknak a szorosabb együttműködésére. A MOSZ érdeklődve követi azokat a jelenségeket amelyek ezt kísérik, de továbbra is önálló szövetségi politikát folytat, amelyet különböző együttműködésekkel, integrációval erősít a jövőben is. Támogatják a szakszervezetek közötti együttműködések erősítését, amely egyik fő eszközének a rendelkezésre álló érdekegyeztetési fórumokat tekintik.
A Munkástanácsok a keresztény-szociális szakszervezeti család tagjaként fontos, közvetítendő üzenetnek tartja II. János Pál pápa 1981. szeptember 14-én kiadott Laborem exercens című enciklikáját az emberi munkáról, amely szól a szakszervezetek küldetéséről és feladatairól is. E szerint a szakszervezetek a társadalmi egyenlőségért és a munkásember jogaiért folyó harc képviselői, de ezt a harcot úgy kell tekinteni, mint közös versenyt a közjóért.
A Munkástanácsok szerint a szakszervezetek közötti értékrendbeli különbséget együttműködési alapként lehet és kell is kezelni. A keresztény szociális integráció nem politikai alapú. A magyar munkavállalókat tömörítő keresztény szakszervezeti családnak a szakszervezetek nagy családjában van a helye.
(MTI)
