Folyamatosan fejlődött a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara az elmúlt években: javult az infrastruktúra, nőtt a hallgatói létszám, stabil volt a működés, ráadásul az itt végzettek rendkívül keresettek a munkaerőpiacon – hangzott el azon a találkozón, amelyen a kar vezetése dr. Pergel Elza győri alpolgármestert fogadta. A további előrelépést már a modellváltás is segíti.
„A társadalom szempontjából óriási, talán a legnagyobb jelentősége az oktatásnak van, amelyhez az alapot a pedagógusképzés adja. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a terület Győrben régóta kiválóan működik” – hangsúlyozta dr. Pergel Elza győri alpolgármester a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán tett látogatásán. A politikusnak dr. Pongrácz Attila dékán, dr. Baranyiné dr. Kóczy Judit, Kövecsesné dr. Gösi Viktória és dr. Csizmadia Zoltán dékánhelyettesek, valamint Ablonczyné dr. Mihályka Lívia professzor ismertették a 243 éves múlttal rendelkező kar jelenét és terveit.
Elhangzott: a Széchenyi-egyetemhez a 2016-ban csatlakozott karon az elmúlt években folyamatosan nőtt a hallgatói létszám, s jelenleg már megközelíti az 1600-at. Az integráció lehetővé tette, hogy mindvégig stabil legyen a kar működése, miközben fontos infrastrukturális fejlesztések történtek. A sor idén a Liszt Ferenc utca 17. szám alatti épület felújításával folytatódhat. A többi karral rendkívül jó kapcsolat alakult ki, ami oktatási és kutatási együttműködésekben mutatkozott meg. A további előrelépést már a modellváltás is segíti – az egyetem tavaly augusztusban a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány fenntartásába került –, ez ugyanis lehetővé teszi az államháztartási kötöttségektől mentes, rugalmasabb, szabadabb működést, a vállalati partnerekkel való szorosabb partnerségeket, valamint az érték- és piaci alapú folyamatok kibontakozását.
A dékán hangsúlyozta, hogy a bázist továbbra is a tanítóképzés jelenti, ezen a szakon több mint 300-an tanulnak. Szakmai hátteréhez nagymértékben hozzájárul az egyetemi fenntartású Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, emellett – főleg a digitális pedagógiában – tudnak építeni az ugyancsak az egyetemhez tartozó Mobilis Interaktív Kiállítási Központ szolgáltatásaira.
A legnagyobb létszámú szak a gyógypedagógia hatszáznál is több hallgatóval, s a színvonalas alapszakok kínálatát a közösségszervezés, a magyar mellett angol nyelven is tanulható nemzetközi tanulmányok, a szociálpedagógia, a szociológia és a szociális munka teszi teljessé. Emellett három mesterszak – emberi erőforrás tanácsadó, közösségi és civil tanulmányok, illetve kulturális mediáció – végezhető el a karon. Az említett, az egyetem nemzetköziesítési stratégiájába illeszkedő angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakon külföldi fiatalok is tanulnak, s népszerűségére jellemző a 2020/2021-es tanévre kétszer annyi hallgatót vettek fel, mint egy évvel korábban. Szintén sikeresek a szakirányú továbbképzések, amelyeket gyakorló pedagógusoknak kínálnak. A kar emellett missziójának tekinti a diaszpórában, a hétvégi magyar iskolákban magyar nyelvet és kultúrát tanító foglalkozásvezetők képzését. A tavalyi, huszadik – a járványhelyzet miatt online megrendezett – továbbképzésre a korábbiaknál négyszer többen, tizenhat országból kilencvenen jelentkeztek.
Dr. Pongrácz Attila megemlítette, hogy tapasztalataik szerint a munkáltatók részéről nagy az igény végzettjeik iránt, majd a tervekről szólva kiemelte: a jövőben a tanárképzési portfólió bővítése mellett a gyermekkultúra, a neveléstudomány és az interkulturális kommunikáció mesterszakot is szeretnék elindítani. Ezenkívül létre kívánják hozni – szoros együttműködésben az egyetem más karaival – a Humán- és Társadalomtudományi Kompetenciaközpontot, valamint a Multidiszciplináris Humán- és Társadalomtudományi Doktori Iskolát.
Dr. Pergel Elza az elhangzottakra úgy reagált, hogy nagy potenciált lát a karban, s felajánlotta az önkormányzat együttműködését. „Nagyon sok olyan kapcsolódási pontot találhatunk, ahol egymást tudjuk segíteni” – hangsúlyozta.
