A meredek, sziklás lejtőkön való fel- és lemászás kockázatos volt és sokan megsérültek, miközben megpróbálták elérni a szent templomot. Aztán egy nap egy helyi kőműves úgy döntött, hogy megkönnyíti a hívők életét azzal, hogy a hegy aljától egészen a templomig kőlépcsőket farag.
Ganauri Paswan élete nagy részében teherautósofőrként dolgozott, csak a falujába hazatérve kezdett el kőműves munkát vállalni. A férfi sokáig Jehanabad városában élt, onnan küldött haza pénzt a családjának a templomdomb tövében található faluba. Miután egy nap maga is felment a hegyre, és látta, hogy a hívőknek min kell keresztülmenniük, Paswan úgy döntött, hogy valamit tenni kell.
Kalapácsot és vésőt ragadott, és nekilátott, hogy könnyebb utat véssen fel a 450 méter magas hegyre. Mivel nem volt pénze arra, hogy követ szállíttasson a hegyre, a kőműves úgy döntött, hogy azzal a kővel dolgozik, amit helyben talált, és bár eltartott egy darabig, mire észrevehető haladást ért el, nyolc kemény év után közel áll ahhoz, hogy befejezze a kőlépcsőt.
„Nem tudom, honnan van ennyi türelmem és energiám, soha nem éreztem ezt feladatnak” – nyilatkozta Paswan. – Boldogan dolgozom a hegyen, mert meg akarom könnyíteni Baba Bholenath (Shiva istenség) híveinek az útját.”
2014 óta, amikor először kezdett el faragni, Ganauri Paswan több mint 400 kőlépcsőt alkotott. Kezdetben csak a családja – a felesége és két fia – támogatását élvezte, akik néha elkísérték, de az évek során több ezer hívő tiszteletét és elismerését vívta ki, akik elkezdték használni a lépcsőjét.
