Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A 200 éves közösségi ünnep, a sokakat vonzó balatonfüredi esemény 85-re emelte a Hungarikumok gyűjteményébe tartozó értékek számát. Így döntött a Hungarikum Bizottság. 

A bizottságot 2012-ben a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény hívta életre. Feladata vizsgálni, hogy a felterjesztett értékek rendelkeznek-e olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján Magyarországot, a magyarságot jeleníthetik meg. Vannak olyan hungarikumok, melyek látványukban, érzelmi világukban, e nem kézzelfoghatóan jelenítik meg a magyarságot, a nemzeti tudatot.

Szavak nélkül mesélnek a magyarokról

A féltett kincseket megosztják a világgal, kínálják őket világszerte, például a világhírű magyar élelmiszereket és italokat, bemutatják a színházakban, koncerttermekben, vagy éppen Mohácson, Hévízen, Hollókőn, Pécsett, a Hortobágyon.

A balatonfüredi Anna-bál történelmi hagyományra visszatekintő rendezvény, az ország egyik legrégebbi bálja.

Már az 1800-as évektől íródik a történelme

Az első Anna-bált a reformkor hajnalán, 1825-ben tartották a balatonfüredi Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Anna tiszteletére. 

Tudtad?

Az első Anna-bál „múzsájának” valódi neve Krisztina volt és nem is Anna. Maga a bál az Anna-naphoz kötődött. A hagyomány szerint e bálon ismerte meg Krisztina későbbi férjét, a nála hat esztendővel idősebb Kiss Ernőt.

(fotó:szallas.hu, sokszinuvidek.hu)