Arany Jánosról, a 19. század költőinek kiemelkedő alakjáról emlékezik meg Magyarország, ugyanis a költő, újságíró születésének kétszázadik évfordulója március 2-ára esik. 2016-ban az Országgyűlés Arany János-emlékévvé nyilvánította 2017-et.
Arany János 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán, és idén van születésének 200. évfordulója. Műveiben örök érvényű gondolatokat fogalmazott meg a szerelemről, a politikáról, emberi erkölcsökről, és arról, ami szerinte az életben fontos és lényeges. Írt balladákat, lírai és epikai műveket, de elbeszélő költemények is kapcsolódnak a nevéhez. Ezek közül a leghíresebb a Toldi.
Lányát korán elveszítette, ezért 1865 és 1876 között csak kevés verse született és azokat főleg gyermekének címezte. Ilyen volt például a Leányomhoz vagy Juliska sírkövére című vers.
Élete utolsó évtizedében, a Margitszigeten írta meg utolsó nagy ciklusát, az Őszikéket. A költő 1882. október 22-én tüdőgyulladásban halt meg.
1995-ben a Magyar Írószövetség Arany János Alapítvány tiszteletképpen megalapította a nevét viselő díjat, amelyet a magyar irodalom értékeinek védelme, gondozása terén végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként ítélnek oda minden évben.