És mire számíthatunk 2024-ben? Bármi is lehet. Az éghajlatváltozás folyamatosan, a szemünk előtt zajlik. Érezzük, hónapról hónapra: egyre kiszámíthatatlanabb az időjárásunk. Szélsőségek a jellemzőek. Mint kiderült a tavalyi év a legmelegebb és a nyolcadik legcsapadékosabb év volt 1901 óta – írta a 2023-as évről készített elemzésében az Országos Meterológiai Szolgálat utódja a HungaroMet Zrt.
Nézzük mik a nyers számok:
Tavaly a középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt, ami közel 1,5 fokkal meghaladta az 1991-2020-as években mért 10,75 fokos átlagot. Ezzel pedig a tavalyi a legmelegebb év lett a 20. század kezdete óta. (Igen, azok, akik nem sok jót jósolnak, azt mondják, ezek a leghűvösebb nyaraink lehetnek a 21. században).
Hova érdemes költözni, ha nem bírjuk a meleget?
Az év középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 12 Celsius fok felett alakult, de az Alföld déli részén többfelé a 13 fokot is meghaladta. Az Alpokalján és északkeleten 11 és 12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a hegyvidéki területeken fordult elő.
Egyre tovább virulnak a vénasszonyok
Ha havi lebontásban elemezzük az adatokat, a január tért el leginkább az éghajlati normáltól: 4,5 fokkal haladta meg az átlagot, aminél enyhébb január csak 2007-ben volt 1901 óta. Jelentősen melegebb volt az átlagosnál szeptemberben és októberben is, a szeptember a legmelegebb, az október a harmadik legmelegebb volt a 20. század kezdete óta. Az átlagoshoz közeli hőmérsékletű csak a május és a június volt, míg a szokásosnál csak az április volt több fokkal hidegebb. Az évszakokat tekintve a 2022/2023-as tél a második legenyhébb, míg a tavalyi ősz a legmelegebb volt 1901 óta.
Meleg volt, de legalább nem volt szárazság
Az elemzésben azt is írták, a 2021-2022-es száraz éveket követően a 2023-as évre tartósan csapadékosra fordult az időjárás, olyannyira, hogy országos átlagban a nyolcadik legcsapadékosabb év lett a 20. század kezdete óta. A tavalyi év csapadékösszege országos átlagban 767,1 milliméter volt az előzetes adatok alapján, ami 124 százaléka az 1991-2020-as évek átlagánál, a 616,3 milliméternél. Hasonlóan csapadékos év legutóbb 2014-ben volt Magyarországon. A legcsapadékosabb év rekordját egyébként 2010 tartja, ekkor 980,9 milliméter csapadékot mértek országos átlagban.
Tavaly a legtöbb csapadékot Kékestetőn mérték, 1406,6 millimétert, a legkevesebbet pedig Békéssámson állomáson, ahol mindössze 467,3 milliméter hullott. Csak a hegyvidékeken fordult elő 1000 millimétert meghaladó éves csapadék, az Északi-középhegység és a Dunántúl legnagyobb részén a lehullott mennyiség meghaladta a 800 millimétert. A legkevesebb csapadék az Alföld középső és déli részén esett, de még ott is jellemzően 500 milliméter feletti értékeket rögzítettek. Ezzel szemben egy évvel korábban, a nagyon száraz 2022-es évben még az országos átlag is 500 milliméter alatt maradt.
Az elemzés szerint ahogyan a középhőmérsékletnél, a csapadék esetén is a hónapok közül a január tért el leginkább az 1991-2020 közötti évek átlagától: a januári csapadék országos átlaga 148 százalékkal haladta meg az átlagot, amivel a legcsapadékosabb január lett 1901 óta. A szokásosnál sokkal csapadékosabb volt a november és a december is: a november a kilencedik, a december a tizedik legcsapadékosabbnak adódott a 20. század kezdete óta.
A március-június közötti időszak, az augusztus és október csapadéka is meghaladta az átlagot, a július kevéssel elmaradt tőle, míg száraz hónapnak csak a február és a szeptember tekinthető 2023-ban. A februári csapadék az átlag felét sem érte el. Az évszakoknál a 2022/2023-as tél a kilencedik legcsapadékosabb volt a 20. század kezdete óta – írta a tavalyi évről készített elemzésében a HungaroMet Zrt.
