Augusztus végéig élőben is megtekinthetjük a tihanyi templomban a levelet, amit a pannonhalmi apátság levéltárában őriznek. Az I. András király által 1055-ben alapított apátság birkabőrre írt oklevelét a magyar nyelv első írásbeli emlékeként tartják számon. Az oklevélben az alapítás ténye, a javak átadása és az apátság birtokainak felsorolása szerepel.
Tudod miért kerültek bele magyarul a birtoknevek?
Mert az összeírást a határjáró tisztviselők végezték el, de nekik nem volt hely- és névismeretük. Segítségükre a helyi lakosság volt, így általuk állapították meg a határokat, határjeleket.
Az alapítólevél összesen 58 magyar szót tartalmaz.
Tulajdon-, közneveket és szószerkezeteket, valamint kilenc ragot és képzőt. A főnevek töveinek végét mindenhol u betű zárja. Az okmány tartalmazza a király monogramáját is (ANDREAS), amelynek befejező vonalát a legenda szerint ő maga írta.
(1).jpg)
Az alapítólevelet 1055 novemberében, a tihanyi templom felszentelésekor az oltárra helyezték.
A tihanyi apátság alapítólevele a magyar régmúlt egyik legfontosabb emléke
A szövegben található magyar szavak a latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. A korszakban általánosan használt, úgynevezett déli hártyára írták, és összetekerve őrizték. A kiállításon szereplő vitrinekben láthatók a korabeli tárgyi kultúra magas művészeti szintjéről tanúskodó liturgikus tárgyak is.
Az alapítólevelet ma a magyarországi bencés főmonostorban, a pannonhalmi főapátság levéltárában őrzik.
Tudtad?
Az eredeti oklevélnek van egy hamis verziója is, amelyet András király öccse, Béla herceg pecsétjével láttak el. Ebben a tihanyi apátságnak adott javakat sorolják fel. Valamikor a 15. század első évtizedei előtt hamisították.
(Forrás: nyelvemlékek.oszk.hu, Arcanum, fotók: Vasvári Tamás / MTI)
