Tudatos internethasználatot javasol a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Magyar Bankszövetség új tájékoztató kampányában, amelyben felhívják a figyelmet arra is: alaposan válogassuk meg, kivel milyen banki adatot osztunk meg az online térben.
Sütő Ágnes a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese hangsúlyozta: egy nap alatt több millió hackertámadás zajlik a világon kártevő szoftverek, vírusok, agresszív reklámok formájában. Hozzátette: a digitális pénzforgalom ugrásszerűen fejlődik, ami könnyebbé teszi mindennapjainkat, azonban újabb csalási modelleket is életre hív.
Figyelni kell a szokatlan jelekre
Korábban a csalók a bankkártyákra helyezték a hangsúlyt, ezért a szakemberek elkezdtek védelmi módszereket kiépíteni, mint például a PIN-kódot, az sms-kontrollt, a limiteket, amelyeket ma már jól ismerünk és használunk. A hangsúly mostanra a bankkártyákról inkább azokra az adatokra helyeződött át, amelyek a digitális pénztárcánkhoz, illetve a kártyánkhoz vezetnek. Éppen ezért abban kell tudatossá válnunk, hogy csaláshoz vezethetnek azok a bejövő információk – legyen az sms, e-mail, telefonhívás – amelyek úgy tűnnek, hogy gyorsítanak, kényelmesebbé tesznek egy ügyintézést, de szokatlanok. Egy ilyen gyanús e-mail esetén sem a csatolmányra, sem a linkelt oldalra nem szabad kattintani, mert már ettől olyan kémprogramok indulhatnak el, amelyek adatszerzésre irányulnak.
De hát ez olyan, mint az igazi!
Újabban gyakran a bankokéra megtévesztően hasonló oldalakon gyűjtik be az adatokat a csalók, megjelent az úgynevezett "függönyoldalra terelés". Ez úgy védhető ki, hogy ha a felhasználó a bank ismert oldalát írja be a böngészőbe vagy a keresési előzményekből nyitja meg, nem pedig keresőoldalról próbálja elérni, ahol a találatok között fizetett hirdetésként gyakran áloldalak jelennek meg.
A BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályának vezetője elmondta, hogy tavaly január óta adathalászattal kapcsolatos ügyek százait egyesítették. Összesen huszonhét gyanúsítottat fogtak el, hét városban, huszonöt ingatlanban tartottak kutatást, és a gyanú szerinti külföldi szervező ellen elfogatóparancsot adtak ki. Az egyesített ügyben 203 sértett 326 millió forintot vesztett, 218 esetben viszont a bűncselekmény kísérleti szakban maradt.
Vigyázat, csalók!
Farkas Péter hangsúlyozta: nem elég a rendőri fellépés, szükség van arra is, hogy minél több emberhez jusson el, hogy miként tud biztonságosan internetezni és ezáltal ne váljon csalás áldozatává. Hozzátette: az adathalászok olyan csalók, akik megbízható félnek kiadva magukat az interneten megpróbálnak adatokhoz hozzájutni. Különösen fontos a biztonságos környezet; az, hogy eredeti szoftvereket, operációs rendszert, vírusirtót érdemes használni, gondoskodni a rendszeres frissítésekről, valamint nem szabad letölteni semmilyen idegenek által javasolt programot, alkalmazást.
Ha mégis megtörténik a baj, akkor a felhasználó forduljon a pénzintézetéhez, tiltsa le a kártyáját, illetve tegyen bejelentést a rendőrségen.
