Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a devizahitelek felülvizsgálatának lehetőségéről beszélt a Hír Televízióban. Jelenleg a jelzáloghitel-állomány mintegy 15 milliárd svájci frankot tesz ki. Ha az átlagos árfolyam a felvételkor 160 forint volt és 240 forint a jelenlegi árfolyam, akkor a különbözetből adódó összeg mintegy 150-160 milliárd forintra rúg éves szinten. Ennek a részbeni áthárításáról, ügyfelek és bankok közti elosztásáról szól a jogszabály-tervezet, jelenleg ugyanis csak az adósok viselik az árfolyam-különbözet miatti többletterheket.
Orbán Viktor szerint ebben az ügyben az a legfontosabb kérdés, hogy hibás termék volt-e ez a konstrukció, és ha igen, hogyan válhatott általánossá. A devizahitelesek ügyének rendezése kiemelt feladat – mondta legutóbb a nagykövetek budapesti konferenciáján a miniszterelnök.
„A devizahitelesek korábban felvett kölcsöneinek terhe folyamatosan növekedett, és azt kellett megoldanunk, hogy ez csökkenjen. Ehhez három eszközt használtunk: magánszemélyeknél a végtörlesztést, utána az árfolyamgátat, most pedig a nemzeti bank meghirdetett a vállalkozások számára is egy devizahitelt forintra átváltó programot, úgyhogy a devizahitelek súlya és aránya a nemzetgazdaságon belül jelentősen csökkent”- mondta a miniszterelnök.
Nem volt előre látható a kockázat?
Lapinformációk szerint kormányzati oldalról azzal érvelnének a bankoknál, hogy a hitelszerződések megkötésekor az árfolyamkockázat nem volt előre látható. Egy ilyen lépés nem lenne példa nélküli, Horvátországban ugyanis egy bírósági döntés szerint a hitelfelvételkor érvényes árfolyamon kell visszafizetni az adósságot.
Közben a pénzügyi jogok biztosa bejelentette, felfüggesztetné a végrehajtási eljárásokat, ameddig a tartozások pontos összegét nem határozzák meg a pénzintézetek. Doubravszky György ez ügyben levélben fordult a Kúria, a Magyar Közjegyzői Kamara és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökéhez.
Fontosabb az első lényegi elem, amely szerint az összes ingatlan és autókról szóló lakossági kölcsönszerződés semmis, ugyanis nem nagyon léteznek olyan kölcsönszerződések, amelyek az árfolyamrést a költségek között szerepeltetnék. A törvény a teljes hiteldíj mutatóban (THM) is szerepelnie kellett volna a szerződésekben, ám a bankok nagy része itt nem tüntette fel – mondta.
A július 24-ei kormányülésen dől majd el, hogy az árfolyamkülönbözet részleges vagy teljes átvállalásával, elengedésével kapnak-e újabb kormányzati-, állami segítséget a devizahitelesek.
(hirado.hu)
