Egy új kutatás azt mutatja, hogy mennyire gyakori, különösen a 10 évnél idősebb kutyáknál, hogy demenciában szenvednek, de ezt gyakran nehéz észrevenni. A kutya demencia, vagyis a kutyák kognitív diszfunkciója hasonló az emberek Alzheimer-kórjához, egy progresszív agyi betegség, amely viselkedési, kognitív és egyéb változásokkal jár. Általában nyolc évnél idősebb kutyáknál jelentkezik, de már hatéves korban is előfordulhat. Az állattulajdonosok sok viselkedésbeli változást az öregedés normális részeként utasíthatnak el. Így valószínű, hogy több kutya szenved tőle, mint gondolnánk.
Az állatorvosok is nehezen tudják diagnosztizálni. Nincs rá pontos, nem invazív teszt. És az emberekhez hasonlóan az idős kutyáknak is valószínűleg számos más egészségügyi problémájuk van, amelyek megnehezíthetik a diagnózist. A demenciában szenvedő kutyák gyakran eltévedhetnek a saját kertjükben vagy otthonukban. Bútorok mögött vagy a szoba sarkában rekedhetnek, mert elfelejtik, hogy van hátramenetük. Vagy egy ajtó zsanéroldala felé mennek, amikor megpróbálnak átmenni rajta. Megváltozhat a kutyák interakciója az emberekkel és más háziállatokkal.
Előfordulhat, hogy kevesebb vagy több szeretetet keresnek a gazdájuktól, mint korábban, vagy morcosak lesznek a másik kutyával a lakásban, ahol korábban boldog lakótársak voltak. Akár olyan arcokat is elfelejthetnek, amelyeket egész életükben ismertek. Hajlamosak arra is, hogy napközben többet alszanak, éjszaka pedig többet vannak ébren. Előfordulhat, hogy járkálnak, nyafognak vagy ugatnak, látszólag céltalanul. A vigasztalás gyakran nem nyugtatja meg őket, és ha meg is szakítják a viselkedést, az általában elég gyorsan folytatódik. Néha egy demenciában szenvedő idős kutya gondozása olyan, mintha újra kiskutyát tartanánk, mivel elkezdhetnek odabent vécézni, még akkor is, ha szobatiszták.
Nehézzé válik számukra az is, hogy emlékezzenek néhány olyan alapvető viselkedésre, amelyeket egész életükben ismertek, és még nehezebb lesz újakat tanulniuk. Az általános aktivitási szintjük is megváltozhat, az egész napos, megállás nélküli járkálástól kezdve az ágyból való alig felkelésig. Végül pedig a szorongás megnövekedett szintjét is észreveheti. Előfordulhat, hogy kutyája már nem bírja elviselni, ha egyedül marad, egyik szobából a másikba követ, vagy könnyen megijed olyan dolgoktól, amelyek korábban soha nem zavarták. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek segíthetnek csökkenteni a kutyás demencia jeleit, hogy javítsák az életminőséget, és megkönnyítsék a gondozásukat.
Ha tehát úgy gondolja valaki, hogy kutyája érintett, forduljon állatorvosához. Sajnos gyógymód még nincs. A legjobb megoldás az, ha csökkentjük a betegség kialakulásának kockázatát. A legújabb tanulmány szerint a testmozgás lehet a kulcs. A kutatás több mint 15 000 kutya adatait gyűjtötte össze a Dog Aging Project keretében. A kutatók két kérdőív kitöltésére kérték fel a kedvtelésből tartott kutyák gazdáit. Az egyik a kutyákról, egészségi állapotukról és fizikai aktivitásukról kérdezett. A második felmérte a kutyák kognitív funkcióit. A kutyák mintegy 1,4 százalékáról feltételezték, hogy kutyák kognitív funkciózavarban szenvednek.
A 10 évnél idősebb kutyák esetében minden további életév több mint 50 százalékkal növelte a demencia kialakulásának kockázatát. A kevésbé aktív kutyáknál majdnem 6,5-szer nagyobb volt a demencia kialakulásának valószínűsége, mint a nagyon aktív kutyáknál. Bár ez arra utalhat, hogy a rendszeres testmozgás megvédheti a kutyákat a demencia ellen, az ilyen típusú vizsgálatok alapján nem lehetünk biztosak benne. A demenciában szenvedő vagy a demencia korai jeleit mutató kutyák valószínűleg kevésbé mozognak. Azt azonban tudjuk, hogy a testmozgás csökkentheti a demencia kockázatát az embereknél. Tehát a kutyáink sétáltatása segíthet nekik és nekünk is csökkenteni a demencia kockázatát.
