Kezdőlap HAZÁNK Hazánk - Közélet

Veszélytelenek, betegséget nem terjesztenek a nagyvárosok kertjeiben is megjelent erdei csótányok

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az elmúlt hetekben a hazai nagyvárosokban, de főleg a fővárosban jelezték a kertes házakban élők több fórumon is, hogy egyre több csótánnyal lehet találkozni a lakásokban. A HUN-REN Központ közölte, hogy veszélytelenek, betegséget nem terjesztenek a nagyvárosok kertjeiben is megjelent erdei csótányok, sőt amellett, hogy ártalmatlanok, a lakásban pár nap alatt elpusztulnak.

Az erdei csótányok nem azonosak a betegségek terjesztésére is képes német csótányokkal, bár egyes erdei csótányfajok elsőre könnyen összetéveszthetők a német csótánnyal.

Az erdei csótányok főleg az avarrétegbe szeretik rakni tojáscsomóikat, ahol 2 év alatt érik el a kifejlett imágó állapotot, amivel júniustól egészen a nyár végéig találkozhatunk. Rajzásuk augusztus végére, szeptemberre esik, utána rohamosan csökken a számuk. Előnyben részesíthetik a hűvösebb, párásabb helyeket, részben ez is lehet az oka, hogy a melegebb és szárazabb időszakokban a nagyobb városok hűsebb, kertes lakóövezetében keresnek menedéket. Az erdei csótány amellett, hogy számunkra ártalmatlan, azaz nem terjeszt betegséget, nem eszik konyhai maradékot, sőt, a lakásban is elpusztul 1-2 nap alatt, rengeteg természetes ellensége van. Vele táplálkoznak a rágcsálók, a ragadozó ízeltlábúak is, de még a gyíkok és békák is. 

A melegedő klíma, az intenzívebb áruszállítás és a városok hősziget hatása fontos szerepet játszhat az erdei csótányok terjedésében, de még így sem kell úgy védekeznünk ellenük, mint a szúnyogok ellen.