Czigány Jenő, akinek nevéhez fűződik a kőtár létrehozása.
Győr, 1902. július 1. – Győr, 1973. október 25.: közgazdász, helytörténész.
Gimnáziumi tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte 1912–1921 között. Budapesten a Magyar Királyi József Műegyetem Közgazdasági Osztályán államszámviteli államvizsgát tett 1925-ben. 1923-tól 1965-ig állt Győr szolgálatában, mint a számvevőszék munkatársa. 1945-ben Udvaros István polgármester titkára, 1948-tól számvevőségi főtanácsos, 1950-től 1965-ig Győr Város Tanácsa pénzügyi csoportvezetője. 1957-től a városi tanács tagja. A városi Hazafias Népfront alelnöke, a műemlékvédelmi bizottság vezetője, a Nyugat-dunántúli Intézőbizottság kulturális bizottságának elnöke, a Magyar Horgász Szövetség számvizsgálója volt. A Győri Polgári Lövészegylet alapító tagja. 1928-ban országos, 1931-ben kerületi lövészbajnok. A sporthorgászok évekig rendeztek halála után horgászversenyt, mely a nevét viselte.
Munkájában központi szerepet kapott a műemlékvédelem, melyért 1971. augusztus 19-én Pro Urbe Győr emlékérmet kapott, 1972-ben pedig Magyar Műemlékvédelemért emlékplakettet. Számos cikke jelent meg a Kisalföldben a város történetével, műemlékvédelmével kapcsolatban. 1957-től 1972-ig 257 ismeretterjesztő előadást tartott saját készítésű diapozitívjaival. Nevéhez fűződik a kőtár létrehozása 1957-ben,neki köszönhető,hogy Győrbe került Medgyessy Ferenc I. (Szent) István lovasszobra. 1968-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült. Műemléki katasztert állított össze, mely alapján márványtáblával jelölték meg a műemlék jellegű és műemléki épületeket. Számos elképzelése csak halála után valósult meg, mint például az egyházművészeti kincstár létrehozása.
Utolsó lakhely: az Engels tér.
