Fábián István, akit a Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjává választott.
Rábatamási, 1809. szeptember 2. – Győr, 1871. július 19. győri kanonok, nyelvész, az MTA levelező tagja.
Tanulmányait Sopronban és Győrött végezte; 1833. június 4-én szentelték pappá. Kápláni minőségben először Bogyoszlóra rendelték, majd szűk öt év után Széplakra, Eszterháza mellé, ahol ekkor Esterházy Miklós herceg feleségével, az angol származású Jersey Sárával töltötte évenként a nyarat. A hercegné, aki több nyelven is beszélt, Fábiánt kérte arra, hogy tanítsa őt magyarra. 1847-ben már mint széplaki plébánosként felkérték a kis hercegek mellé nevelőnek, de a forradalom miatt a következő évben a nevelői pályáról visszatért plébániájának hívei közé. Később mint süttöri plébános lelkészkedett, ahonnan aztán a győri káptalanba helyezték át, ahol idővel székesegyházi kanonok, Szent Pál apostolról címzett nyírpáli prépost és főesperes lett; a püspöki nagyobb papnevelő igazgatója, zsinati vizsgáló és szentszéki ülnök is volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjává választotta. A finn irodalmi társaságnak is levelező tagja volt.
