Finta Sándor, aki győri tanító éveiben munkatársa volt az Összetartásnak, a Dunántúli Hírlapnak, rendszeresen jelentek meg versei, elbeszélései.
Győr, 1889. január 28. – Szombathely, 1950. augusztus 28.: tanító.
Tanulmányait az újvárosi elemiben, a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában és a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben végezte, 1908-ban képesítőzött. Először Nagylózson, 1909-től a győri Skultéty-magániskolában tanított, 1913-ban Szombathelyen tanító, majd igazgató. A Vasmegyei Tanítók Lapja felelős szerkesztője 1925-től. 1928-ban a Katolikus Tanítók Országos Szövetségének elnöke. Tagja a Szent István Akadémiának. Győri tanító éveiben munkatársa az Összetartásnak, a Dunántúli Hírlapnak, rendszeresen jelentek meg versei, elbeszélései. 1912-ben vendégként szerepelt a Kisfaludy Irodalmi Körben, 1920-ban taggá választották, gyakran vett részt felolvasóüléseken. Versei, novellái, riportjai, kritikai írásai jelentek meg a Győri Naplóban, a Győri Életben, a Győri Hírlapban. Két regénye jól azonosítható győri helyszíneken, személyekkel játszódik. Találó rajzát adják a korabeli győri életnek, főként Újvárosnak.
