Kapi Béla, aki a Harangszó című lap alapítója és főszerkesztője is volt.
Sopron, 1879. augusztus 1. – Győr, 1957. április 2. a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1916-tól 1948-ig, egyházi író.
Sopronban született. Édesapja Kapi Gyula, édesanyja Hirschfeld Adrienne volt. 1885-1889 között elemi iskolás volt a soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet gyakorlóiskolájában. A következő 8 évben a soproni evangélikus líceum diákja. 1897-1900 között a soproni evangélikus teológiai akadémia hallgatója. 1900-1901 között ösztöndíjas egyetemi hallgató Rostockban.
1901. szeptember 29-én Gyurátz Ferenc püspök lelkésszé avatta Sopronban. 1901-1902 között ösztöndíjas egyetemi hallgató volt Halléban. 1902 júliusától Nemesdömölkön segédlelkész. 1904 decemberében Gyurátz Ferenc püspöki titkára lett Pápán. 1905. május 26-án feleségül vette Hegedűs Katalint, akitől hat gyermeke született. 1905-1916 között gyülekezeti lelkész volt Körmenden.
1916-tól 1928-ig a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség lelkésze és 1916-1948 között a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke volt. 1928-ban Győrbe hívják meg lelkésznek. Megalapította a Harangszó című lapot és 1917-ig főszerkesztője volt. Számos elemi népiskolai tankönyvet és egyháztörténeti olvasókönyvet szerkesztett.
1927-1939 között a felsőház tagja, 1948-ban vonult nyugdíjba.