Norvalli Konek Frigyes, akinek tudományos munkásságának fő területe a szerves kémia, azon belül az alkaloidszintézis volt.
Győr, 1867. szeptember 17. – Budapest, 1945. január 23. kémikus, vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti József Műegyetemen és a Müncheni Műszaki Egyetemen folytatott, végül a szintén müncheni Lajos–Miksa Egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1893-tól 1895-ig a grazi Károly Ferenc Egyetemen oktatott tanársegédként. 1895-ben hazaköltözött, és a Budapesti Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett a szerves és alkaloidkémia tárgyköréből. Ezzel párhuzamosan 1896-tól a földművelésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó Országos Magyar Királyi Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomáson is dolgozott vegyészként. 1906-tól 1919-ig fővegyészi titulussal a technológiai osztály vezetője, majd az intézet kísérletügyi igazgatója volt. Mindeközben az oktatómunkát sem hanyagolta el, 1908-tól címzetes nyilvános rendkívüli tanári címmel oktatott, s 1919 után is tartott előadásokat a fővárosi egyetemen.