Lampich Árpád, akinek nevéhez fűződik a világ első motoros vitorlázógépe.
Bp., 1898. május 11. – Esztergom, 1956. április 30.: gépészmérnök, sportrepülő.
1916-ban a budapesti Szent István Gimnáziumban érettségizett. A Magyar Kir. József Műegyetem hallgatójaként 1921. november 10-én társaival megalapította a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet. Itt építették 1923–24-ben az első repülőgépüket, a (Lampich) L–1 „Mama kedvence” típust, mely 12 LE-s, kéthengeres Thorotzkai-motorjával a világ első motoros vitorlázógépe volt. Az 1925-ben elkészült L–2 „Róma” nevű repülőgépe, a 200 kg tömegnél könnyebb gépek kategóriájában három alkalommal világrekord-repülést végzett. 1926-ban elkészült az L–4 „Bohóc”. Még a nagy gazdasági válság előtt megépült a Bánhidi Antallal együtt tervezett BL–5 és BL–6, valamint a (Lampich) L–9 „Veréb” repülőgép. 1931-ben Bécsben a Hopfner Flugzeug repülőgép-tervezője, majd 1934-től a Wiener Neustadter Flugzeugwerke műszaki igazgatója. Az Anschlussután hazatoloncolták. Itthon a MÁVAG repülőgéposztályát, majd a győri Magyar Vagon-és Gépgyár repülőgépüzemét vezette. 1950-től egy vitorlázórepülőgép-család tervezését irányította, melynek első tagja a „Győr– 2”, az első magyar fémépítésű teljesítményvitorlázó gép. Győrből Esztergomba került, a repülőgépgyár műszaki vezetőjének.
