Lebó Ferenc, akinek alkotásai São Paulotól Dánián keresztül a British Museum-on és a Vatikánon át egészen Tokióig megtalálhatóak.
Szarvas, 1960. november 9. – Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész. Folyamatosan frissülő állandó kamarakiállítása a győri Múzeumházban látogatható.
Művészeti tanulmányait Szegeden, a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában kezdte, 1980 és 1982 között a szegedi Juhász Gyula Főiskolán tanult, majd 1987-ben Budapesten Kő Pál és Kovács György tanítványaként végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán.
Tanulmányai befejeztével Győrben telepedett le és alapított családot, azóta az elmúlt három évtizedben számtalan köztéri alkotást, domborművet, díjat, érmet és pénzérmét tervezett, készített a város javára.
1978-ban 18 évesen készítette első olyan érmét, ami már nem tanulmány jellegű. 1985-ben 25 évesen készítette első köztéri alkotását, amely egy Pázmány Péter emléktábla volt.
Pályája kezdete óta köztéri szobrok, érmek, domborművek, plasztikák, és díjak tervezése mellett restaurálással is foglalkozik. Egyebek mellett a győri Bencés Templom homlokzati szobrait, a Karmelita templom kőszobrait, a pannonhalmi Millenniumi Kápolna és a győri Esterházy-palota szobrait is ő restaurálta.