Maróti Lajos, aki egyik alapítója volt a Gépipari Tudományos Egyesület Győri Tagozatának.
Újpest, 1896. március 6. – Győr, 1974. július 31.: mérnök.
Középiskolai tanulmányai után, 1915-ben elvitték katonának. Részt vett az Isonzó menti csatákban. A háború után elvégezte a Fővárosi Állami Felsőipariskolát, gépésztechnikusi képesítést szerzett. 1922. augusztus 1-jén lépett munkába, a Martos és Herz Motor- és Gépgyárban. Munka mellett végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karát. 1938-ban Győrbe költözött, és augusztus 1-jén belépett a győri Magyar Waggonés Gépgyárba. Kezdetben a szerszámüzem vezetője volt, 1945ben kinevezték a vagongyár főtechnológusának. Az 50-es évek elejétől bekapcsolódott a dízelmotorok fejlesztésébe. 1949ben egyik alapítója a Gépipari Tudományos Egyesület Győri Tagozatának. A dízelforgattyústengely tömítő-sajtoló eljárással történő kidolgozásáért 1957-ben a Kossuth-díj harmadik fokozatával tüntették ki. Az 1950-es évek elejétől a Budapesti Műszaki Egyetem győri kihelyezett tagozatán gyártástechnológiát tanított. 1957. július 31-én ment nyugdíjba. 1956-ban Munka Érdemrendet kapott. 1955-ben lett a Gépipar Kiváló Dolgozója, és megkapta a GTE Bánki Donát-emlékérmét. 1964-ben a GTE alapító tagoknak adható emlékéremmel ismerték el munkásságát.