Nogáll János, aki részt vett a Szent István Társulat megalapításában és munkájában.
Győr, 1820. június 24. – Nagyvárad, 1899. július 19.: római katolikus püspök, egyházi író.
Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában végezte. Ezt követően Nagyszombatban bölcseletet, Pesten teológiát tanult. 1843-ban szentelték pappá, ugyanekkor a Religio és Nevelés belső munkatársa. 1845-ben a pesti Központi Szeminárium lelki igazgatója, majd 1852-ig hitszónok és a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcseleti karának hittantanára volt. 1851–52-ben Krotky Józseffel szerkesztette a Der Katholische Christ című német nyelvű hetilapot. Részt vett a Szent István Társulat megalapításában és munkájában. 1853-tól a bécsi Augustineum lelki igazgatója, és az uralkodó udvari káplánja volt. 1857-ben nagyváradi kanonok, 1858-ban egyházmegyei tanfelügyelő, 1863-ban címzetes apát, 1873-ban főesperes, 1874-ben őrkanonok, 1878-ban pápai prelátus, 1879-ben ozerói címzetes püspök, 1880-ban pergamói felszentelt püspök. Alapítója és támogatója a nagyváradi Szent Vince Intézetnek. A Lipót-rend lovagja kitüntetésben részesült.
