Pompéry János, aki megalapította a Magyarország című lapot.
Miskolc, 1819. június 21. – Bp., 1884. szeptember 28.: író, lapszerkesztő.
1838-ban elvégezte az eperjesi Ágostai Hitvallású Evangélikus Jogakadémiát. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1845-ben másfél évig gr. Eszterházy Károly Győr megyei főispánnál nevelő. 1847-ben marcaltői ügyvéd lett, ekkor nemességet kapott. A márciusi forradalom idején az ellenzéki liberális csoport egyik reprezentánsa Győrött. Nemzetőrként a Dráva mellől küldte levelét a Hazánknak, melyben élesen bírálta a népfelkelés elől elhúzódó győri nemzetőröket. Ezután a Belügyminisztériumban szolgált. 1849-ben a jászkunsági kerületben országgyűlési képviselővé választották. 1850–52-ben Bécsben élt, ahol a legfőbb törvényszéken a magyarországi ügyeket képviselte. 1852-ben visszatért Pestre, 1853-tól a Pesti Napló munkatársa. 1861-ben megalapította a Magyarország című lapot, az ország egyik tekintélyesebb publicistája volt. 1859-ben az MTA levelező tagja lett, A vígjáték és a vígjáték tárgya című értekezésével tartotta akadémiai székfoglalóját 1862-ben. Xántus János ellenében lelkesen érvelt a Deák-párti Kautz Gyula mellett az 1865-ös választásokon a Győri Közlönyben.
