Rómer Flóris Ferenc, akinek városunkban utca és múzeumi kiállítóhely őrzi a nevét.
Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.: bencés szerzetes, régész, művészettörténész.
1830-ban belépett a bencés rendbe, 1834-től a pannonhalmi rendi főiskolán teológiát tanult, 1838-ban szentelték pappá, 1839-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1838–39-ben tihanyi segédlelkész, 1839-től a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában magyart és latint, a második évtől természetrajzot tanított. Az 1848-as forradalomban nemzetőr, majd a honvédsereg utász altisztje. 1849. november 24-én nyolcévi várfogságra ítélték. Kegyelemmel szabadult 1854-ben. 1855–57-ben Pozsonyban nevelő. 1857–61-ben ismét Győrött főgimnáziumi tanár. Ekkor írta a nevezetes Bakony-monográfiáját. Az MTA levelező tagja lett 1860-ban, 1871-ben rendes taggá választották. 1861-ben Ráth Károllyal megindította Magyarország első történelmi szakfolyóiratát, a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteket. Rómer és Ráth voltak a győri központtal megalakult Dunántúli Történetkedvelők Társaságának fő szervezői. 1861-ben világi pap lett, Pestre költözött, ott az MTA kézirattárának vezetője, 1862-től a budai római katolikus főgimnázium igazgatója. 1863-tól a pesti egyetemen az éremtan és régiségtan magántanára, 1866-tól nyilvános rendkívüli tanára, 1868–77-ben nyilvános rendes tanára. 1869–77-ben a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának őre. 1864 és 1873 között szerkesztette az Archaeológiai Közleményeket. Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Királyi tanácsos címet kapott. 1877-től nagyváradi kanonok. Győrött utca és múzeumi kiállítóhely őrzi nevét. 1990. június 2-án a Xántus János Múzeum előtti téren felállították Borsos Miklós 1972-ben faragott vörös márvány szobrának bronz-másolatát.
