Szaló Tibor, akinek irányítása alatt először ezüstérmes, majd a következő két esztendőben a bajnoki címet szerezte meg az ETO felnőtt férfi kézilabdacsapata.
Győr, 1952. szeptember 6. – Győr, 1999. augusztus 22.: kézilabdázó, edző.
Radnóti Miklós Általános Iskola után a Révai Miklós Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskolában tanult 1967 –1971 között. Testnevelő tanári diplomáját a budapesti Testnevelési Főiskolán szerezte meg 1976-ban. Játékos a Rába Vasas ETO-ban 1968 –1971-ig, a budapesti Testnevelési Főiskola együttesében 1971–1977-ig és a Vasasban 1977–1980-ig. Ifi, junior és felnőtt válogatott volt. A Vasasban edző 1980-ban, majd az ETO SI-ben 1980– 1987-ig, és ezzel egy időben az ETO felnőtt csapatánál 1981–1986-ig Joósz Attila vezetőedző asszisztenseként segédkezett. Emellett a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskolában 1980–1985 között testnevelő tanár. 1986–1989-ig a Rába ETO szakmai vezetője, irányítása alatt először ezüstérmes (1987-ben), majd a következő két esztendőben (1988, 1989) a bajnoki címet szerezte meg a felnőtt férficsapat. 1989– 1991-ig Katarban dolgozott, az Al Arabi Sports Club-nál, 1991–1993-ig az ETO vezetőedzője. 1991–1996-ig az ETO menedzsere. 1996– 1999-ig a Komlói Bányász Sport Klub férfi kézilabdacsapat vezetőedzője. Háromszoros bajnok és MNK-győztes, IHF-kupagyőztes.
A győri köztemető urnafalában nyugszik.
