Szabó László, aki az egyik alapítója volt az Ifjúsági Irodalmi Színpadnak.
Somorja, 1927. március 10. – Bp., 1992. június 26.: tanár, irodalomtörténész.
Iskoláit Somorján és Dunaszerdahelyen végezte, 1947-ben érettségizett Komáromban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1951-ben magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett, 1958-ig Tatán gimnáziumi tanár, majd Győrött a megyei könyvtár csoportvezetője. 1959-tőlnyugdíjazásáig a Győri Állami Általános Kazinczy Ferenc Leánygimnázium tanára, megyei szakfelügyelő, szaktanácsadó. 1973-ban diplomázott a Színház-és Filmművészeti Főiskolán színházesztétika–dramaturgia szakon. 1984-től másodállásban a győri színház dramaturgja. 1958 végén Perédy Lászlóval megalapítója az Ifjúsági Irodalmi Színpadnak. 1966-ban elindította Péchy Blankával a Szép Magyar Beszéd Országos Versenyt és Mozgalmat. A verseny döntőjének azóta is otthona a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium. Ezekre az alkalmakra minden évben kiadványt jelentetett meg a nyelvművelés, az anyanyelv, a Kazinczy-kultusz jegyében. 1970-ben kezdeményezte, majd társasággá fejlesztette a Radnóti Emlékbizottságot, amely azután elindította a Radnóti Biennálét, a versmondás országos fórumát. 1971-ben, a város 700 éves jubileumi ünneplésére létrehozott szervezőbizottság titkára volt. Jelentősebb kitüntetései: Kazinczy-díj (1970), Radnóti-díj (1971), Kiváló Tanár (1974), Ifjúsági Díj (1979), Apáczai Csere-díj (1986). 1993-ban posztumusz Győr város díszpolgárává választották.
