Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több száz illegális hulladéklerakást kell felszámolniuk. 2020 eleje és 2026. július 27. között 4159 esetben közel 12,8 ezer tonna hulladékot távolítottak el az általuk kezelt területekről.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szerint egyre többen tekintenek az erdőkre megőrzendő közös természeti értékként, miközben továbbra is jelentős mennyiségű építési törmelék, háztartási hulladék, lom, gumiabroncs, járműbontásból származó anyag, esetenként pedig veszélyes hulladék kerül illegálisan az erdőkbe és az erdőszélekre. A 21 állami erdészeti társaság összesített adatai szerint 2020. január 1. és 2026. július 27. között 4159 illegálishulladék-felszámolási esetben közel 12 751 tonna hulladékot kellett eltávolítani az általuk kezelt területekről. A probléma ma is jelentős: 2025-ben 527 esetben több mint 2130 tonna, 2026. július 27-ig pedig újabb 308 esetben csaknem 637 tonnaillegálisan elhelyezett hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el. Az adatok világosan jelzik az ellentmondást a természeti értékek iránti növekvő társadalmi érzékenység és egyesek mindennapi magatartása között. Az erdők védelméről vallott értékek csak akkor válnak valódi szemléletváltássá, ha azok a cselekvések szintjén is megjelennek.
Az illegális hulladék problémája térben és nagyságrendben is rendkívül változatos. 2021 kiugró év volt: 803 felszámolási esetben több mint 5276 tonna hulladékot távolítottak el, ami a teljes vizsgált időszakban felszámolt mennyiség több mint 41 százaléka.
Az állami erdészeti társaságok tapasztalatai szerint az egyik legnagyobb kihívás, hogy az illegális hulladéklerakás sok helyen újratermelődik. Előfordul, hogy egy megtisztított helyszínen rövid idő elteltével ismét megjelenik a hulladék, máskor a lerakás egy közeli, gépjárművel könnyen megközelíthető területre helyeződik át. Emiatt a felszámolás mellett a megelőzés is tartós feladat.
A társaságok rendszeres területellenőrzéssel, sorompókkal és más fizikai akadályokkal, kamerás megfigyeléssel, hatósági együttműködéssel és szemléletformálással igyekeznek visszaszorítani az illegális lerakást. A súlyosabb esetek jelentős része ráadásul nem egy kirándulás közben eldobott palackról vagy zacskóról szól: a nagyobb mennyiségű hulladékot sokszor gépjárművel szállítják az erdőszélekre, erdei utak, közutak és települések közelébe. Ezekben az esetekben nem figyelmetlenségről, hanem tudatos jogsértő magatartásról van szó.
A korszerű magyar erdőkezelés kialakítása szakmai megújulást kíván, de az erdők hosszú távú védelme társadalmi szemléletváltás nélkül nem lehet teljes. Az erdők védelme nem ér véget azzal, hogy fontosnak tartjuk őket. A valódi felelősség a mindennapi döntésekben válik láthatóvá – abban is, hogy mit viszünk be az erdőbe, mit hozunk ki onnan, és hol helyezzük el a hulladékunkat.
(Fotó: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.)
