Hogy függ össze a klíma és a gázkazán?

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Ahhoz, hogy zöldek legyünk, gázkazánt sem használhatunk? A Nemzetközi Energiaügynökség egy új tanulmánya több mint 400 javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lenne elérhető a 2050-es klímasemlegesség. Ezek között számos radikális ajánlás is található, többek között az, hogy ne lehessen gázkazánokat értékesíteni 2025-től.

A Nemzetközi Energiaügynökség javaslatai között szerepel többek között, hogy:

  • nem szabad 2035-től új belsőégésű motorral működő autókat értékesíteni,
  • a globális villamosenergia-szektornak el kell érnie a zéró kibocsátást 2040-re,
  • 2050-re a villamosenergia-termelés 90 százalékát a megújulóknak kellene adniuk, a maradékot pedig az atomerőműveknek.
  • Emellett jelentősen meg kell emelni a telepített nap- és szélerőműkapacitások mennyiségét,
  • és piacra kell hozni a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint a zöld hidrogén technológiákat is,
  • az éves energetikai befektetéseknek pedig el kellene érniük az 5 ezer milliárd dollárt 2030-ig a jelenlegi 2 helyett.

A gázkazánok helyettesítését akár hidrogénes megoldásokkal is lehetne helyettesíteni az ügynökség szerint. Ezek a kazánok pedig a becslések szerint nem is lennének jelentősen drágábbak, nagyjából 40 ezer forinttal kerülnének többe a gázkazánok 800 ezer forintos árához képest .

Ez a felvetés több sebből vérzik, ugyanis ez csak a háztartások 11%-ánál működhet csak, ugyanis nincs elegendő hidrogén kínálat.

A legtöbb esetben tehát inkább a hőszivattyú jelentheti a megoldást, bár ez jóval drágább lehetőség, ami nagyjából 2-7 millió forintba kerül, és nem minden esetben alkalmazhatóak.

Emellett azonban más technológiák is léteznek, amelyek segíthetnek a fűtési szokások átalakításában.

A megújuló energia, a zöld mobilitás és a fenntarthatósági lépések lesznek a középpontban szeptember 7-én, a Sustainable World konferencián.

Ezekre a lépésekre azért lenne szükség, mivel ugyan növekedett azon országoknak a száma, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy klímasemlegességé váljanak, de még ezek teljesítése sem elegendő a klímacélok eléréséhez. Az IEA számításai szerint még így is 22 milliárd tonna kibocsátás lenne 2050-ben, amely 2,1 fokos hőmérséklet emelkedést jelentene 2100-ig.

Az ügynökség által készített jelentés célja az, hogy irányt mutasson a következő globális klímacsúcs számára, amely novemberben lesz majd Skóciában.