A fiatalok önálló életkezdésére, vagy akár a lakóhelytől távoli munkavállalás kihívásaira a rendszerint eladósodással járó vásárláshoz képest reális alternatíva lehetne a rövidebb-hosszabb idejű bérlés.
A saját ingatlannal rendelkezők lakosságon belüli arányát tekintve az 5. helyen állunk Európában. A lakásbérlés nálunk kevésbé elterjedt, noha itthon már körülbelül 280.000 lakás vagy ház bérelhető piaci alapon. 2 millió ember szeretne országhatáron belül új helyre költözni a következő egy évben. 30 százalékuk választana bérelt lakást, bár még mindig többen vállalnának lakáshitelt, hogy a pénzük ne lakbérre menjen.
Magyarország lakosságának 86%-a családi tulajdonú vagy saját ingatlanban lakik, amivel Európában az 5. helyen állunk. Pedig a fiatalok önálló életkezdésére, vagy akár a lakóhelytől távoli munkavállalás kihívásaira, a rendszerint eladósodással járó vásárláshoz képest reális alternatíva lehetne a rövidebb-hosszabb idejű bérlés.
A bérlakáspiacot is erősen befolyásolta a covid-hatás: az elmúlt egy évben a turizmus visszaesése miatt számos korábban Airbnb-ből élő lakástulajdonos kezdett hosszútávra bérlőt keresni, ami túlkínálathoz vezetett bérelhető lakásokból, miközben a kereslet jelentősen visszaesett. Ez pedig Budapesten a bérleti díjak kb. 8-15% százalékos csökkenését hozta magával egy éven belül, városrésztől függően.
A költözni vágyók negyede, a fiataloknak ezen belül harmada a lakásbérlést a sürgős költözés legjobb megoldásának tartja. Elsődleges szempontjuk, hogy rugalmasan tudják alakítani az életmódjukat. Legnagyobb problémájuk a kínálat szűkössége: 40%-uk szerint kevés nekik való lakás érhető el a piacon.
Az egy éven belüli belföldi költözésre vágyók 40 százaléka bérlés helyett ezért akár hitelből, de inkább vásárolna magának lakást. Az ő legerősebb ellenérvük nem is a státuszban keresendő, hanem hogy a bérleti díjból akár lakáshitelt is lehetne törleszteni.
