Az elmúlt évben a járvány következményeként a gyümölcslevek forgalma is visszaesett az előző év forgalmához képest. A járvány megjelenése után 2020. II. negyedévében drasztikusan csökkent a fogyasztás, a kiskeredelemben is, de a vendéglátóhelyeken gyakorlatilag megszűnt. Ez a III. és IV. negyedévben javult ugyan, de még mindig nem érte el a 2020. év hasonló időszakának fogyasztását, így az éves eladások is alacsonyabbak voltak az előző évhez képest. Hogy miként vészelték át a járványhelyzetet a beszállítók, illetve a gyártók? Mire számítanak idén?
A gyümölcslé fogyasztás százalékos eloszlása:
- 100 %-os gyümölcslevek: 16 %
- gyümölcs nektárok: 3,4 %
- gyümölcsitalok: 80,6 %
A koronavírus-járvány első, 2020-as hulláma a tavaszi munkák kezdetekor érte a zöldség-gyümölcs ágazatot, és a veszélyhelyzet március 11-ei kihirdetését követő két hónapban okozott fennakadásokat. Az ágazat jellemvonása, hogy ebben az időszakban még „csak” a hajtatott (fóliás és üvegházi) kultúrák állítanak elő terméket, illetve intenzívebb munkavégzés is itt, valamint néhány speciális ágazatban (spárga, szamóca) zajlik. Emiatt az inputellátásban és az értékesítésben is itt alakulhattak ki érdemi zavarok, más ágazatok kevésbé voltak „érintettek”. A kertészetekben a munkák döntő részét hazai munkaerő végzi, de pont e speciálisabb ágazatokban fajsúlyos a határon túli (kárpátaljai, erdélyi, vajdasági) munkaerő jelenléte. A határlezárások miatt áprilisban kialakultak munkaerő-ellátási zavarok, de április végére – a mezőgazdasági munkaerő határon keresztüli mozgásának lehetővé tételével – ezek a problémák megoldódtak. A tavaszi fagyok okozta drasztikus terméskiesések okán a gyümölcstermesztés szezonális munkaerőigénye mérsékelt maradt. Az inputellátásban más jelentősebb nehézségeket, melyek a termelési folyamatokat akadályozták volna, nem tapasztaltak.
Piaci-értékesítési zavarok is főleg a hajtatott zöldség (elsősorban paradicsom, paprika, uborka, salátafélék) szegmensben alakultak ki a nagybani piacok néhány hetes „leállása” és a vásárlók számának átmeneti csökkenése miatt, de néhány hét után e negatív jelenségek is elhalványultak. A hazai zöldségek-gyümölcsök nagy tömegben májustól érkeznek meg a piacra. Erre az időszakra nagyjából „visszatért az élet”, így a nyár és kora ősz folyamán különösebb negatív hatásokat nem érzékeltek az emberek. Az időjárási káresemények miatt sokkal inkább a drasztikus mértékben csökkenő kínálat rendezte át a piacot, illetve okozott – számos szakágazatban – szinte soha nem látott, magas árakat, melyek azonban nem a járvánnyal voltak összefüggésben. A zöldség-gyümölcs ágazat munkaerőigénye – az üvegházi kultúrákat kivéve – november-február közötti időszakban mérsékelt. A járvány őszi hulláma alatt érdemi munkaerő-ellátási zavarokat nem tapasztalunk, és valószínűsíthetően jövő márciusig nem lesznek letális problémák. A megbetegedések a folyamatos munkavégzést a télen is „működő” hajtatókertészetekben helyenként akadályozzák, de erre azóta már minden munkadó felkészült.
A termést újra a tavaszi fagyok befolyásolták a legnagyobb mértékben, és a terméskötődésnek nem kedvezett a szokatlanul hűvös, borult, fényszegény időjárás sem, és ezen egy-egy napos-meleg ciklus sem változtatott érdemben. Még mindig bizonytalan a termés, mert a rendkívül hűvös és fényszegény tavasz miatt nagyon vontatott a vegetáció, vagyis a gyümölcsök fejlődése, érése.
Bő két hét csúszásban van a szezon, így érdemben még – a szamócán kívül – el sem kezdődött, jóllehet ilyenkor egy normális évben már szüreteljük a cseresznyét. Jelenleg az látszik, hogy a kajsziból és az őszibarackból lesz a tavaszi fagykárok miatt gyenge termésünk, minden más gyümölcsfajnál még van kilátás egy közepes vagy akár jó termésre. Nehezíti a becslést az is, hogy termesztőkörzeteként, termőhelyenként, fajtánként (akár még egy vállalkozáson belül is) nagyon változékony a kép a várható termés vonatkozásában.
Sió-Eckes kft. képviseletében Bognár Emese, a cég kommunikációs és média managere a következőképpen vélekedik:
„Az első és legfontosabb számunkra a pandémiás helyzetben munkavállalóink egészségének védelme és az üzletmenet folytonosságának biztosítása volt annak érdekében, hogy Magyarország kedvenc gyümölcsleveit el tudjuk juttatni fogyasztóink asztalára. Így az első hullám kezdetén jelentős biztonsági intézkedéseket vezettünk be egyaránt a gyári és irodai dolgozóink számára is, ennek köszönhetően nem kellett leállítanunk a termelést. Emellett kiemelten fontos számunkra a társadalmi felelősségvállalás, így jelentős termék és pénzadományokkal támogattuk az első hullám során a kórházakat (kiemelten a siófoki kórházat) és a vírus által kiemelten érintett fogyasztóinkat. Ha az üzleti eredményeket nézzük, a tavalyi, vírus által jelentősen meghatározott évben mind vállalatunk, mind a SIÓ márka megőrizte piacvezető pozícióját. Bár a piac csak minimális mértékben növekedett, a SIÓ-Eckes a márkagyártók között 1,5%-kal növelte értékbeni piacrészét versenytársai előtt. Az évek óta szinte töretlenül piacvezető cégünk pedig 16%-ra növelte értékbeni piacrészesedését, amellyel már 5%.-tal előzte meg a piacon 2-ik helyezett márkát. Tehát üzletileg egy kihívásokkal teli, de sikeres évet könyvelhettünk el, amelyet nagyban köszönhetünk kitartó munkavállalóinknak, nagy hagyományokra visszatekintő márkáinknak és piaci innovációinknak”
Az időjárás, a pandémia, a munkaerő, a gyümölcsök minősége és még sok-sok szempont befolyásolja az árat, de mindenesetre az biztos, hogy nem fogunk olcsóbban inni gyümölcslevet, mint tavaly!
