Magyarországon az internetet használók száma az aktív korosztályban gyakorlatilag elérte a lehetséges felső korlátot: a 15–50 éves korosztály tagjainak 97,1 százaléka rendszeresen használja az internetet. Kiderült az is, hogy a 15 év alattiak körében nem teljes körű az internethasználat, bár a rászokás egyre fiatalabb korban kezdődik. A vizsgálatban részt vevő családok szerint a kétéves gyerekek 4 százaléka már internetezik, míg a háromévesek közül 9 százalék használja – viszonylag rendszeresen – az internetet.
Az 51–53 évesek mindössze 7 százaléka marad ki az internet világából. 80 év fölött ez már 90 százalék, a 90 évnél idősebbek körében pedig gyakorlatilag 100 százalék. Az idősebb korcsoportot két tényező befolyásolja az internetezési szokásban: hogy magányos vagy társas életet él, illetve az iskolázottság.
A 65 év feletti lakosság (1,9 millió fő) 34 százaléka internethasználó, a magukra maradt idősek 31 százalékban, a kétfős háztartásokban élők viszont 42 százalékban interneteznek. Ezek a számok összefüggésben lehetnek azzal, hogy a magányos idős emberek kevésbé nyitottak az új dolgokra, nem akarnak már tanulni. Befelé fordulás, bezárkózás jellemezheti őket. Míg, ha az idősek párban élnek, akkor egymást is tudják motiválni az internethasználatra. A 66–68 évesek körében az egyedül élők 60, a társsal élők 67 százaléka internetezik; a megfelelő arányok a 72–74 évesek esetében 23 kontra 39 százalék, a 84–86 éveseknél pedig 10 és 23 százalék.
A kutatásból az is kiderült, hogy az iskolázottságnak nincs befolyása az internethasználatra. A 20 és 50 év közötti korosztályban mindenki – kivéve az alapfokú végzettséggel rendelkezőket – internetezik. Az 50 év felettiek körében viszont jelentős eltérés van az egyes végzettségi csoportok között. A felsőfokú végzettségű idősebbek otthonosan mozognak a világhálón: a 70 év körüli diplomások 80, míg a 80 év körülieknek is a 60 százaléka szeret netezni. Ugyanebben a korcsoportban a szakmunkásképzőt végzetteknek csak 40, illetve 20 százaléka internethasználó. A háttérben itt is több minden állhat: a képzettebbek idős korukra is nyitottabbak az újdonságokra, de az is lehetséges, hogy a magasabb végzettségűek aktív életükben nagyobb arányban voltak számítógéphasználók, így az internet világa nem idegen számukra.
