Valamennyi magyar felfedezéssel bír. Az égi térképre mások mellett Hamvas Béla, Dévény Anna, Kaffka Margit és Ady Endre neve is felkerült.
Hűen a hagyományokhoz
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának közleményében azt írják, a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. A névadás a felfedezőt illeti. Ez már kétszáz éve is így volt. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy sorszámozzák őket, amelynek feltétele a pontos pályaszámítás, vagyis a biztos azonosítás.
Hazánk kisbolygó nagyhatlomnak számított
Az 1930-as évek végétől egy szűk évtizeden át kisbolygó-nagyhatalomnak számítottunk – utalt a közlemény. A felfedezett közel kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.
Szünetelt a névadási lehetőség
Ahhoz, hogy egy égitest sorszámot kapjon, korábban két különböző év, majd legalább négy különböző szembenállás, manapság pedig már gyakran 10-12 szembenállás idején készült megfigyelésre van szükség. Ezt követően tíz év áll a sorszámozáskor megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. Ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, a politikusokra és katonákra azonban százéves moratórium van. Az elmúlt csaknem másfél évben szünetelt az elnevezések elfogadása, ugyanis az elnevezések hivatalos bejelentésének joga szervezetet cserélt, azonban ez év májusában végre újra indult a folyamat, így elfogadták a korábban benyújtott 16 magyar névjavaslatot.
A legújabb elnevezések
Sárneczky Krisztián kutatási programot vezetőt idézve a közlemény bemutatja a legújabb elnevezéseket, így van
Adyendre, Dévényanna, Erdőspál, Várkonyiágnes, Kaffkamargit, Halmospál, Lukácsbéla és Komjádibéla, de neveztek el kisbolygót Hosszú Katinkáról, Kaszás Attiláról és Hamvas Béláról is.
