A bazsarózsa, vagy más néven pünkösdi rózsa egy kedvelt kerti dísznövényünk. Május vége felé nyíló gyönyörű virágai a fehértől a rózsaszín minden árnyalatán át a vörösig előfordulnak.
Metszeni vagy nem metszeni?
Jellemző rá, hogy virágzása végeztével levelei még jó ideig zöldek maradnak, így az őszi lombelhalásig élénkzöld színű lombjával még díszíti kertjeinket. Nemcsak díszítőértéke, hanem a tápanyagok raktározása miatt is szüksége van zöld tömegére, ezért a leveleket virágzás után soha ne vágjuk le. Amennyiben lombja egy kicsit szétterülő, érdemes azokat inkább összekötni. Az évelő, lágyszárú pünkösdi rózsát pár ujjnyira, vagy 1-2 cm-re szokták visszavágni a talaj felett, amint a lombjuk ősszel megsárgult. A lágyszárú pünkösdi rózsával ellentétben, a cserjés bazsarózsa a legtöbb esetben nem igényel metszést, azokról elegendő évente az elszáradt, esetlegesen megbetegedett részek lemetszése.
Lombeltávolítás
A bazsarózsának nem sok károsítója van, de virágait a tavaszi időszakban a botrítisz, főleg csapadékos, nedves időjárás esetében károsíthatja. Levelein és virágain egyaránt a kladospóriumos betegség rendszeresen megjelenhet, és jelentős károkat okozhat. A virágok csészelevelei sárgulnak, majd rajtuk vörösbarna foltok mutatják a kórokozó fertőzését. A beteg virágok torzulása, kinyílásának elmaradása szintén a tünetek közé tartozik. A nyári időszakban a leveleken nagyméretű szabálytalan alakú, sárguló, majd barnás-bordó színű foltok jelennek meg. A kórokozó telelése a fertőzött lombon és növénymaradványokon lehetséges. Ez azt jelenti, hogy növényvédelmi szempontból is nagy jelentősége van az ősszel elvégzett lombeltávolításnak.