A Tisza után a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban és a Rábában is találtak mikroműanyagot annak a projektnek a keretében, amelynek célja, hogy megmérje Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-tartalmát – közölte az MTI-vel a projekt kommunikációs vezetője
A közlemény szerint az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutattak ki egy független laboratóriumban. A mérések eredményeiről csütörtökön, a Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett budapesti környezetvédelmi konferencián számoltak be a független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló Wessling Hungary Kft. szakemberei. A Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferenciát a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.
Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány elnevezésű program célja, hogy megmérje Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-tartalmát. A projekt során a szakemberek a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően 2018-ban a Dunáról, és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket. A műanyaghulladékok jelentős része bekerült a természetes ökoszisztémákba, ahol nem bomlottak le, de fizikai-kémiai hatások, elsősorban UV-sugárzás következtében a műanyagok szerkezete aprózódik, így 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre. A közlemény idézi Bordós Gábort, a laboratórium munkatársát, aki a konferencián elmondta, hogy egy köbméter Rába-vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Kiemelte, hogy ezek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok.
A következő mérést a Dunán végzik el a szakemberek, akik a témáról a www.mikromuanyag.hu honlapon szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal ellátott tudástárat hoztak létre. Európában a jelenlegi tanulmányok szerint köbméterenként 10-20 mikroműanyag részecske található a vizekben. A mikroműanyagok emberi tevékenység következtében kerülnek a természetbe, így a legjobb védekezés ellenük a megelőzés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás.