A tájékoztatón elhangzott, nemcsak a szakképzésben tanulók mennyiségét kell növelni, hanem a képzések minőségét is. Dr. Lakatos István, a bizottság elnöke arról beszélt, hogy az általános iskolás korúak szüleinek és a végzős diákoknak meg kell mutatni, hogy a cégeknél milyen végzettségű szakemberekre van szükség, milyen képzettséggel tudnak majd könnyen elhelyezkedni. Megyénkben ilyenek például a járműipari szakmák. Térségünkben az elmúlt években nőtt a szakközép- és szakiskolákba járók száma, de ennek további növelését teszi szükségessé a vállalkozások szakemberigénye. Jelenleg a középiskolás korúak 32 százaléka jár gimnáziumba. A szakközépiskolába járók száma 12.775. Szakiskolában 6.299-en tanulnak.
A megyében a gazdasági igényekre válaszul szakiskolai, szakközépiskolai létszámnövekedés valósult meg az elmúlt években stagnáló gimnáziumi létszám (32%) mellett. Középfokon a legtöbben, majdnem 13 ezren járnak szakközépiskolába /67%/. Szakiskolákba járnak a legkevesebben, alig több mint 6 ezren /33%/. A középiskolák több mint fele Győrben van. Ez Dunántúlon a legnagyobb középiskolai kínálat. A megyében egy felsőoktatási szakképző intézményben, 39 állami fenntartású szakképző intézményben, 5 egyházi jogi személy által fenntartott szakképző intézményben, valamint 9 magán fenntartású szakképző intézményben folyik szakképzés. A szakképzés jövője szempontjából lényeges, hogy a megyében javuló demográfiai, foglalkoztatási adatok mérhetőek. A szakképzés hatékonyságát javítani lehet jobb képességű tanulók beiskolázásával, különösen a szakiskolákban.
A megyei sajátosságokat figyelembe véve, szakmailag és földrajzilag is összehangolt koordinált szakképzésre van szükség. Követni kell a gazdaság változó igényeit. Képzett, felelős és alkalmazkodó képes munkaerőt kell képezni, akinek életformája az élethosszig tartó tanulás.
A gimnáziumi képzés szinten tartása, szakképzésben részesülők számának növelése, három centrum létrehozása a kívánatos . A gazdaság fejlődését szolgáló új képzéseket is indítani kell. A szakképző intézmények és a gazdálkodó szervezetek együttműködését javítani kell, a tanulószerződések számának növelése kívánatos. A felzárkóztatást célzó híd programokat és a hiányszakmák vonzóbbá tételét is támogatni kell. A szakképzés megyei intézményrendszerének fejlesztéseként Megyei Szakképzési Fórum létrehozása a Megyei pályaorientációs és pályaválasztási rendszer kialakítása, az életpálya-tervezés segítése is kívánatos a 2020-ig terjedő időszakban, tájékoztatott Lakatos István elnök.
