A búcsúlevél és további, a politikustól származó iratok az Incze család gyűjteményéhez tartoztak. A leveleket a közelmúltban vásárolta meg Budapest Főváros Levéltára.
Incze Péter hosszú időn át volt Teleki Pál személyi titkára, a levelek tanúsága szerint pedig kivételes kapcsolat alakult ki a két férfi között. Dr. Horváth J. András, Budapest Főváros Levéltárának (BFL) főlevéltárosa szerint az ilyen közeli kapcsolatokra eddig kevéssé koncentrált a 20. századi társadalomtudományi történetírás, Teleki és Incze kapcsolata pedig további értelmezést és magyarázatot igényel.
Teleki Pál a magyar történelem rendkívül viharos periódusaiban volt miniszterelnök: először az első világháborút követően, 1920-1921-ben, ekkor IV. Károly visszatérési kísérlete után jelentette be lemondását. 1939 és 1941 között ismét miniszterelnök volt, ám a háborús időben a kormányára nehezedő nyomás súlya alatt összeomlott, és 1941. április 3-án saját kezűleg vetett véget életének.
Dr. Ablonczy Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézet munkatársa és A miniszterelnök élete és halála – Teleki Pál (1879-1941)című könyv szerzője szerint Teleki első búcsúleveleit, például a Horthy Miklós kormányzónak címzett iratot az 1950-es években azonosították. A szakértők korábban is feltételezték, hogy további levelek is lehetnek, például a miniszterelnök feleségének, illetve a személyi titkárának szólók.
Az Incze család iratai között több Teleki-levél is található. Ezekben a miniszterelnök különböző témákról, így egy Incze Péternek ajánlott afrikai munkalehetőségről, a miniszterelnökségben való elhelyezéséről és a temetésével kapcsolatos rendelkezéseiről is írt.
Teleki Pál először 1929-ben írt a temetésére vonatkozó teendőkről titkárának, a borítékot ugyanakkor többször átdátumozta. Végső kívánságait Inczének címzett utolsó levelében is ismertette. Dr. Kenyeres István, a BFL főigazgatója szerint az “Inczének! Sürgős!” felirattal ellátott borítékot a miniszterelnök halálos ágya mellett találhatta meg titkára, aki valószínűleg nem szólt senkinek a levélről.
A levelek alapján a politikus rendkívül szerény temetést akart, melyen a pap mellett csak Incze részvételét engedélyezte. “Mint tudod, temetés kora reggel, minden kíséret nélkül” – írta. Teleki nem kívánt koszorúkat a szertartása, és kikötötte, hogy gyászjelentést testületek és családja se adjon ki. “Ha valaki kíváncsi, hogy mindez miért, megmondhatja, hogy nagyon és mind jobban utáltam az embereket” – áll búcsúlevelében.
A levelek személyes jellegük miatt a szakértők mellett a történelem iránt érdeklődő laikusok számára is izgalmasak lehetnek. Az iratok a miniszterelnök egy kevéssé ismert oldalát mutatják meg.
