Mindezt a legváltozatosabb módszerekkel teszik, így aki vigyáz, könnyen az adathalászok áldozatává válhat.
A témával kapcsolatban egy szakmai konferenciát is tartottak, amelyen az OTP Bank, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a vármegyei rendőr-főkapitányságok szakemberei vettek részt. A téma fontosságát jelzi az is, hogy a pénzintézet tavaly készített reprezentatív kutatásában a válaszadók 14 százaléka áldozatául esett valamilyen online csalásnak, százból kilenc embernek pedig anyagi kára is lett a visszaélésből.
Az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója a rendezvényen elmondta, hogy a közvélekedés szerint a veszélyeztetettség mértéke nő a kor előrehaladtával. Ezt a feltételezést viszont kutatási adataik nem igazolták vissza: lényegében azok közül, akik gyakrabban használják az online felületeket, szinte mindenki ki van téve a csalási veszélynek – fűzte hozzá Sonjic László.
Az országos rendőrfőkapitány-helyettes azt emelte ki, hogy a digitális pénzügyi bűnözők ma elsősorban a fogyasztók érzelmi manipulálásával, megtévesztésével támadnak. Töreki Sándor felidézte, hogy a rendőrség a csalások számának csökkentése érdekében szorosan együttműködik a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével; a partnerek közösen oktatási programot indítottak novemberében Kiberpajzs néven. A kampány a banki ügyfeleket szólítja meg, segít felismerni a kiber-biztonsági kockázatokat, illetve ezek elleni fellépés módszereit mutatja be – fogalmazott a rendőrfőkapitány-helyettes.
Azt tanácsolják: ha az ügyfél elbizonytalanodik, inkább keresse fel saját bankját és ne indítson telefonálás közben tranzakciókat, ne adja meg adatait egy váratlanul felbukkanó oldalon. A csalásokat csak az ügyfelek maguk előzhetik meg, azzal, ha körültekintően járnak el: mindig alaposan nézzék meg a kapott üzenetet és csakis arra a műveletre adjanak engedélyt, amit ténylegesen el szeretnének végezni.
