Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Napjaink közbeszédét egyértelműen meghatározza a koronavírus és a vakcina. A legfontosabb kérdés, hogy ki szeretné beoltatni magát és ki nem. Ebben szerkesztőségünkben is megoszlanak a vélemények. Ezek közül megosztunk önökkel hármat, a konklúziót pedig önökre, olvasókra bízzuk. Természetesen várjuk az önök hozzászólásait is Facebook oldalunkon, amelyek közül a legjobbakat pro és kontra szemlézni fogjuk és megjelenik oldalunkon is, hiszen hiszünk benne, hogy a párbeszéd és az építő jellegű, kulturált vita mindennél fontosabb. Éppen ezért, ahogy mi is itt a szerkesztőségben elfogadjuk, hogy nem ugyanúgy látjuk a dolgokat, önöket is kérjük, a hozzászólásoknál is vegyék ezt figyelembe!
Egy hónapja bármerre is járok, mindenhol mindenki az oltásról beszél. Sokaknak továbbra sincs kialakult véleménye, de ez nemcsak itthon, az egész világban így van. Érdekes látni, hogy semmiféle összefüggés nincs sehol sem abban, hogy aki a saját országa kormányában vagy az Európai Unióban bízik, az a vakcinában is bízik – hiszen a külföldi országokban élő barátaink ugyanolyan kérdéseket tesznek fel.
.
Az elsődleges probléma, hogy nagyon kevés az a hétköznapi nyelven íródott, mégis szakmai magyarázat, ami elérhető, ugyanakkor sokszor hallja az ember viccesen, hogy pl. a parízert is megeszed, aztán arról sem tudod mi van benne, miért akarsz te megérteni mindent?
.
Igen ám, de a parízert én gyerekkorom óta eszem, ráadásul nekem ízlik is.
.
A legfőbb kérdés mindig az, amire a kutatók az idő rövidsége miatt nyilvánvaló, hogy nem tudnak válaszolni, hogy lesznek-e mellékhatásai 2-3-5-8-10 év múlva. Miként arra se lehet válaszni, hogy aki nem oltatja be magát és elkapja a vírust, emiatt milyen szövődményei lehetnek majd ugyanebben az időintervallumban.
.
Nekünk magyaroknak kész szerencse, hogy van egy magyar kutató professzor, akinek az egyik oltóanyagot köszönhetjük. Karikó Katalin arccal és névvel vállalja, hogy erről beszél, és ez megnyugtató lehet. A Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta:
..
„ Az emberek aggodalmát nagyon komolyan kell venni, segíteni kell nekik a döntés meghozatalában. A legtöbb ember ismeretek hiányában fél, de nyitott arra, hogy meghallgassa a szakembereket, akikben bízik. Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya. A hatóanyag működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el. Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna be a szervezetbe. A vakcina által létrejövő, úgynevezett emlékezősejtek védelmet nyújtanak még akkor is, ha eltűnik az ellenanyag a szervezetből, vagyis ha egy évvel a vakcina beadása után a vírus bejutna a szervezetbe, az emlékezősejtek automatikusan termelik majd az ellenanyagot.”
Engem a professzor asszony akkor nyert meg véglegesen, amikor egy Orbán Viktor interjú miatt került még inkább a figyelem középpontjába. Talán emlékeznek rá, a miniszterelnök kisújszállási asszonyságnak nevezte, ami elterelhette volna a figyelmet az eredeti történetről, hiszen sokaknak – nekem is – megütötte a fülemet a szokatlan megszólítás, hiszen az elmúlt húsz évben egyszer sem hallottuk az uraság megszólítást pozitív értelemben, sokkal inkább csak cinikusan használtuk. Az meg itt egyáltalán nem indokolt.
.
Hiszen nem arról volt szó, hogy hány tojást vesz elő nokedli szaggatás előtt, hanem a világ egyik legnagyobb problémájára adott megoldásról.
.
De Karikó Katalin megmutatta nekünk, hogy az ilyen esetekben is a lényegre kell fókuszálnunk. Bölcsen nem foglalt állást, hanem egyszerűen elengedte a füle mellett. Megmutatta, hogy mi az, ami fontos, és mi az, ami csak növeli körülöttünk a zajt – és arra fókuszált, amivel szabad törődni és nem arra, amivel felesleges.
.
Ezzel még inkább szimpatikussá vált, egyben megerősítette: ő csak a saját küldetésével kíván foglalkozni. Hiszen éppen emiatt hagyta el Magyarországot a 80-as években. Így válthatott belőle kiváló kutató, mert ha itthon maradt volna, akkor valószínű – és itt egy korábbi interjújából idéznék: „Arra jutottunk, hogy ha maradunk, akkor valószínűleg panaszkodó, középszerű kutatók lettünk volna. Talán azért alkottunk többet, mert állandó küzdelem volt az életünk, a fennmaradásért az érvényesülésért”
.
Úgyhogy mi is kanyarodjunk vissza az eredeti témához, de már annak a tudatában, hogy találtunk egy őszinte és hiteles tudóst, akiben megbízhatunk.
.
Ez talán a legfontosabb.
.
Ugyanezt a személyt kerestük több, mint tíz éve, amikor a családban egy egészségügyi beavatkozás, a lézeres szemműtét mellett döntöttünk. Itt sem volt ekkor még kellő tapasztalat a későbbi hatásokról, ráadásul abban az időben tíz szemészből kilenc szemüveges volt.
..
Amióta ilyen modern és hatékony a lézeres technika, azóta egyre többen kérik, hogy elvégezzék rajtuk a szükséges vizsgálatokat és kiderüljön: az ő szemük alkalmas-e arra, hogy megműtsék. Egyik barátunk sikeres lézeres beavatkozása után döntött úgy a párom: akkor ő is belevág – mert megismertünk két hiteles szemorvost Győrben.
.
Amióta megműtötték, azóta sincs semmiféle problémája. A műtét után 150%-osra értékelték a szemét, kb. most is ott van, ahol akkor. Azóta az élet igazolta, hogy jó döntés volt, semmiféle kellemetlen mellékhatása nem volt és az utólagos kis kockázatok közül sem jelentkezett egy sem. Ahogy az ismeretségi körben másoknál sem.
.
De vajon a szemészek mindig szemüvegesek? Vagy már megvan bennük a kellő bizalom a saját kollégáik iránt és elvégeztették magukon a beavatkozást?
.
Mindez azért jutott eszembe, mert ugye az első körben az egészségügyi dolgozókat oltják be. Valahol az ő felelősségük is az egész ügy sikere, hiszen részben ők a kísérleti nyulak, de szakértelmük és tapasztalatuk miatt azért kellő háttérismeretük is lehet, így sokat javíthat vagy ronthat az oltás megítélésén, hogy a magánbeszélgetések során mit árulnak el abból, amit nyilvánosan lehet, hogy nem mondanának el.
.
Vajon bennünk megvan-e az oltás iránt bizalom? Mindenkinek van ismerőse, aki az egészségügyben dolgozik, így mindenki le tudja szűrni a választ.
.
A történetben azonban nemcsak ez ami foglalkoztat bennünket.
.
Én például kíváncsian várom, mikor kerül fel a központi koronavírus oldalra a beoltottak száma. Nyilván ez ma még nulla, hiszen a második oltást még senki nem kapta meg, és öt-hét nappal azután alakul ki hivatalosan a védettség, de hamarosan eljön ez az idő is. Akkor jöhet majd el az a korszak, mint régen a Merkúrnál, hogy minden nap megnézi az ember, hol tart a sorszám, mikor jön el az, hogy ő kerül sorra. És veheti át a Zsigulit.
.
Már csak kb. három év…. Erre emlékszem gyerekkoromból, amikor valaki a szomszédok közül érintett volt a listán.
.
Már csak ezért is lenne fontos, hogy a kormány egészítse ki az oltási listát. Abban ugyanis jelenleg csak megnevezések szerepelnek, hogy hol mennyien érintettek azt ma még nem tudni. Így csak saccolom, hogy ha nem szakad ránk valami extra nagy szállítmány, idén rám lehet, hogy nem is kerül sor. Nem vagyok se egészségügyi dolgozó, se hatvan év feletti és szerencsére krónikus beteg sem. Egyszer, majd amikor a hetes ponthoz érünk, akkor jövök én is.
.
Persze ez így van rendben, nincsen ezzel semmi baj.
.
Már csak három év…. No erre gondolni sem merek, mert bízom benne, hogy az oltási lista jobban pörög majd és nem kell elkezdeni előről oltani újra a listán szereplőket azért, mert a vakcina csak rövid ideig ad védettséget, és még mielőtt az első kör végére érnénk, már javában benne lennénk a másodikban.
.
Persze ha így lenne, azzal se lenne semmi baj, teljesen normális ha azok kapnák meg ismét, akik veszélyeztetettebbek.
.
A legutóbbi adatok szerint az ország lakosságának több, mint negyede nyugdíjas, de sokan vannak akik még nem azok, viszont már elmúltak 60 évesek. Ha hozzávesszük, hogy az egészségügyi dolgozók, szociális területen dolgozók, krónikus betegek és a rendvédelemben dolgozók számát, akkor minimum 4 – 4.5 millióan biztos, hogy előttem vannak. Azután pedig ha a 18 év alattiakat leszámítjuk, akkor a matek azt adja ki, hogy mi is olyan 3.5 – 4 millióan jöhetünk majd valamilyen sorrendben.
.
Látva a szakértői stáb jelenlegi gyakorlatát, hogy a vakcinákat automatikusan ketté osztják, az egyiket beadják napokon belül, a másik felét meg elteszik a három héttel később esedékes ismétlő oltásra, amíg nincs a határokon belül 8 millió oltás, addig nekem és a hozzám hasonló korú és állapotú embereknek olyan nagyon nem is érdemes nézni a listát.
.
Feltéve persze, ha a jelentős többség kéri az oltást. Itt még ugyan nem tartunk, de biztos vagyok abban, hogy minden nap közelebb leszünk hozzá.
.
Mert itt jön az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy kapnak-e majd bármilyen kedvezményt azok, akiket már beoltottak. Hogy csak egy nagyon egyszerű és szemléletes példát mondjak: mi történik, ha a nyári foci EB budapesti mérkőzéseire csak azok a szurkolók vásárolhatnak majd belépőjegyet – bárcsak ott tartanánk – akik már megkapták az oltást?
.
Miután egyrészt nem kötelező, másrészt – állítólag – még pénzért sem lehet megvenni, ezért nem hiszem, hogy idén ilyen döntés lenne. Ha mégis, biztos nagy felháborodást váltana ki. De vajon előbbre kerülhetnek-e a rangsorban, akiknek a munkájuk olykor azt kívánja, hogy külföldre menjenek, mert a célország esetleg kéri? Vagy esetleg akik csak simán félnek?
.
Ilyen és ehhez hasonló felvetésekkel találkozom, mert nyilvánvaló, hogy mindenkinek jár az agya, és várja, hogy vége legyen a járványnak. Addig is olvas, és bár furcsának tűnhet, de én úgy tapasztalom, minél többet olvasunk, sokszor annál jobban elbizonytalanoduk, melyik is lehet a helyes út.
.
Szerencsére készül néhány ILYEN összefoglaló, ami a lehető legtöbb oldalról körbejárja a problémát. Úgyhogy arra bíztatok mindenkit, ha van egy szabad negyed órája, mindenképpen olvassa ezt el. És aztán bízzon abban, hogy a jelenlegi tudása birtokában bölcs és megfontolt döntést hoz.
.
Persze a többség, még nagyon ráér, hiszen nem tudjuk, hol tart a sorszám.
