Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Közép-Európa a kávéházi kultúra bölcsője, a rigójancsi sütemény pedig egy érdekes szerelmi történetről mesél. Rigójancsi – Szerelem mint édes ihlet című horvát-magyar időszaki kiállítás nyílt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

A rigójancsi sütemény története mögött a virtuóz magyar cigányprímás és a belga Chimay hercegnő, Clara Ward viharos szerelmi története húzódik meg. A híres süti feltételezett eredete egyike azoknak a történeteknek, amelyekkel a horvátokkal osztozunk. A közös történelmünk csaknem ezer évre nyúlik vissza.

A történet az 1890-es években kezdődött, amikor az egyik előkelő párizsi kávéház tulajdonosa úgy döntött, hogy egy cifrán felöltöztetett magyar cigánybandával dobja fel a forgalmat. A magyar muzsika megtette a hatását, és csak úgy özönlöttek az előkelőségek a kávéházba. Az addig ismeretlen cigányzenekar vezetője Barcza József volt, és a bandában játszott a veje is, Rigó Jancsi, aki feleségül vette Barcza prímás lányát, Barcza Mariskát. Az egzotikus zene a kávézóba vonzotta a belga Caraman-Chimay herceget és a feleségét is. A banda addig bazsevált a hercegné, született Clara Ward fülébe, hogy az asszony beleszerelmesedett a jóképűnek egyáltalán nem mondható Rigó Jancsiba. (Állítólag a zenésznek sebhelyes volt az arca és meglehetősen alacsony is volt.) A viszonyuk természetesen hamar kitudódott, a korabeli sajtó felkapta a témát, és minden újság a hercegné és a magyar cigány prímás szerelméről cikkezett. Fél Európa szerencsétlen Chimay hercegen röhögött, aki rögvest elvált a feleségétől, eltiltotta őt a gyerekeitől, és megtagadta az apanázs fizetését is. A szerelmes asszony viszont Jancsival járta a világot.

 

1905-ben még Budapestre is ellátogattak. A Rémy Hotelben szálltak meg (a mai Hotel Nemzeti a Blaha Lujza téren), ahol a rajongók annyira nagyon látni akarták a botrányos párt, hogy kis híján betörték az étterem kirakatát, és egy egész osztag lovas rendőr kellett, hogy megakadályozzák a rendbontást. Ekkorra azonban a pénztelenség már kikezdte a pár életét. Pedig Clara még azzal is megpróbálkozott, hogy "alig ruhában" fellépett a Moulin Rouge-ban, és "merész" képeslapokat jelentetett meg magáról. Még Amerikába is kiutaztak a nő rokonaihoz, de pénz onnan sem érkezett. Végül a szerelem is kihunyt. Clara Nápolyban egy olasz portással Jancsitól is megszökött, és élete lassan a névtelenségbe süllyedt. Állítólag hazatért Amerikába, és ott halt meg 1917-ben. Szegény Jancsinak sem jutott fényesebb élet. Tíz évvel élte túl Clarát. Állítólag élete utolsó hónapjaiban lepukkant New York-i csehókban játszott a híres Stradiváriján.

 

És a sütemény
 

Joggal kérdezheted, kedves Olvasó, hogy akkor most hogyan lett ebből sütemény? Nem, nem ő készítette, sőt lehet, hogy soha életében nem is kóstolta a róla elnevezett süteményt. Az első Rigó Jancsit egy ismeretlen pesti cukrász készítette, és volt annyi érzéke a marketinghez, hogy a kor botrányos cigányprímásáról nevezte el az alkotását. És lássuk be, Rigó Jancsira, a XX. század első magyar celebjére ma már a kutya sem emlékezne, ha nem neveztek volna el róla egy remek süteményt.

Ezen a kiállításon egy süteményre irányul a figyelem, amely Fiuméban, vagy Abbáziában jött létre és vált népszerűvé, de egyaránt kedvelik Bécsben, Zágrábban és Budapesten is. A megnyitón Török Róbert, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója elmondta, hogy az időszaki kiállítás keretein belül az érdeklődők turisztikai, gasztronómiai időutazáson látogathatnak el Fiumébe, hogy megismerjék azt a városi hangulatot, amelyben Rigó Jancsi és felesége Clara Ward egykori botrányos története is megelevenedik.

Az Osztrák-Magyar Monarchia kikötővárosa, Fiume a boldog békeidők városfejlődésének kiváló példája. A rendszeresen induló hajójáratai, fejlődő városképe az egyik legjelentősebb kikötővé tette az Adriai-tengeren és ahogyan szerte Európában, Fiuméban is kialakult a kávéházi kultúra. Ez jellemezte a Continental szálloda kávéházát is, amelynek neve máig összefonódott a magyar cigányprímásról elnevezett rigójancsi süteménnyel.

A kiállítás bemutatja, ki volt a sütemény névadója, Rigó János, a korabeli botrányhős. Kiderül miként házasodott össze „a kor legérdekesebb hercegasszonyával”, valamint, hogy különleges szerelmük hogyan szolgált ihletül az édesség megalkotásához.