Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

2023-ban tízmilliárd forintot csaltak ki internetes bűnözők a magyaroktól. Szakértők szerint ez az összeg évről évre csak nőni fog, mivel a bűnözők mindig újabb módszereket vetnek be, hogy megszerezzék személyes adatainkat. Lengyel Dávidot, egy országos információs technológia vállalat műszaki igazgatóját kértük, adjon tanácsot, hogyan védekezhetünk a bűnözők trükkjei ellen. 

A szakember a gyorihirek.hu-nak elmondta, a biztonságos internetezésnek a megfelelő technikai háttér az alapja, vagyis olyan eszközök, amelyeken támogatott operációs rendszer fut, illetve rendelkeznek vírusirtóval. 

– Ezek a technikai alapok, a szoftveres háttérrel kapcsolatban pedig azt javaslom, a fizetős verziókat részesítsük előnyben az ingyenesekkel szemben. Alapvető tény továbbá, hogy legkönnyebben azokkal az adatokkal tudnak visszaélni, amit a felhasználó saját maga ad meg. Sok múlhat a felhasználó józan eszén – hívta fel a figyelmet erre az íratlan szabályra Lengyel Dávid. 

A megfelelő jelszó a biztonság egyik alappillére

Az adatvédelemmel foglalkozó szakember a biztonságos jelszó fontosságát is aláhúzta. Mint mondta, a megfelelő jelszó tartalmaz kis- és nagybetűt, számot, speciális karaktert. Hozzátette, további fontos szempont, hogy ne legyen személyes kötődésünk a jelszavunkhoz, mert az rés a pajzson. Születési dátum, gyerekünk vagy kutyánk neve, házszám: felejtsük el, ezekhez ne kössünk jelszót, mert könnyen kitalálhatják a bűnözők.

– Léteznek úgynevezett jelszógenerátorok, amik a fenti kritériumoknak megfelelő jelszavakat hoznak létre. Természetesen nem kell megjegyeznünk ezeket a speciálisan generált jelszavakat, ha jelszótárolóban, vagyis védett, akár fizetős alkalmazásban tároljuk őket, megfelelő biztonságban.

Kétfaktoros bejelentkezés a hatékony adatvédelemért

Lengyel Dávid kitért a kétfaktoros belépés meghatározó szerepére is az adatvédelemben.

– Az első faktort a felhasználónév és a jelszó adja, a másodikat pedig például sms-ben kapott generált jelszó, ujjlenyomat vagy arcfelismerés adja. Vagyis a rendszer kéri a bejelentkezésünk megerősítését. Ez hatékony módszer lehet arra, hogy ne legyen a felhasználó internetes támadás áldozata.