A Sang-dinasztia alatt rendszeres volt a kutyaáldozat, gyakran kölyköket ajánlottak fel a halottaknak, és az sem számított ritkaságnak, hogy élve temessék el az állatokat.
Roderick Campbell, a New York-i Egyetem munkatársa a Kínai Tudományos Akadémia régészeivel több bronzkori, a Sang-dinasztia korából származó lelőhelyet is megvizsgált. A maradványok arról árulkodnak, hogy a korabeliek gyakran helyeztek el áldozatokat a sírokban, a felajánlások jelentős része kutya volt, de egyéb állatokat és embereket is áldoztak. A kutyák sokszor még kölykök voltak, bizonyos esetekben pedig élve temették el őket.
A Sang-dinasztia az időszámítás előtti 17-11. században uralkodott a Sárga-folyó mentén. A korszakot megelőzően gyakoriak voltak az emberáldozatok, a korabeliek rabszolgákkal és hadi foglyokkal végezhettek. A Sang-dinasztia idejére azonban az állatáldozat vált dominánssá, kutyákat egészen az időszámítás szerinti 16. századig áldoztak.
Campbell szerint a Sang-dinasztia idején másként viszonyultak a kutyákhoz, mint manapság. Sokkal fontosabb volt, hogy az állat hasznos legyen, a kölykök még kevesebbet értek, így fordulhatott elő, hogy áldozatra használták. A szakértő nem zárja ki, hogy egyes állatokat kifejezetten e célra tenyésztettek.
Kínában már az időszámítás előtti 10. században is áldoztak kutyákat. A helyiek valószínűleg úgy gondolhatták, hogy a halottal együtt eltemetett állat képes segítséget nyújtani a túlvilágon.
A régészek következő célja az, hogy korábbi és későbbi sírok, illetve más korabeli nyughelyek elemzésével jobban felmérjék a Sang-dinasztia idejének hiedelemvilágát.
