A KSH legfrissebb jelentése szerint 2023-ban 18 647 új lakás épült Magyarországon, ami 9,2 százalékos visszaesést mutat az előző évhez képest. A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján tervezett lakások száma pedig drasztikusan, 39 százalékkal csökkent, mindössze 21 501 új épülettel. A központi nagyrégión, azaz Budapesten és Pest vármegyén kívül továbbra is Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás, ám ezek száma sem érte el az egy évvel korábbit.
A kutatás arra is kitért, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 39-ről 36 százalékra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké 60-ról 64 százalékra nőtt 2022-höz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások eloszlása is változott, a családi házak részaránya csökkent, míg a többlakásos épületeké nőtt. Az átlagos lakásalapterület is csökkent, 94 négyzetméterről 92 négyzetméterre.
Az építési kedv továbbra is alacsony, az építési engedélyek alapján 2022-hez képest 37 százalékkal kevesebb, összesen 8732 lakóépület építését tervezik. Az egylakásos lakóépületek továbbra is dominálnak, 80 százalékot tesznek ki az összes tervezett lakóépületből.
Az adatok szerint az egyszerű bejelentés lehetőségét az esetek 44 százalékában választották az építtetők, de ebben a tekintetben jelentős városi-községi különbségek mutatkoznak, hiszen Budapesten ez az arány csupán 7 százalék, míg a községekben 89 százalék.
A KSH jelentése rávilágít arra, hogy a lakásépítések terén komoly kihívásokkal néz szembe az ország, és a visszaesés különösen észrevehető a vidéki területeken.
