Elkezdődött a végső visszaszámlálás a vasárnapi választásokig, a legfontosabb tudnivalókat mostantól öt részben mutatjuk be önöknek.
Kezdjük azzal, ki hány szavazólapot kap?
Idén is lesz annak jelentősége, hogy a választó hol szavaz: falun vagy városban, megyei jogú városban, illetve a fővárosban. Mindenhol eltér ugyanis a június 9-én kapott szavazólapok száma. Még az is előfordulhat, hogy valaki nyolc szavazólapot kap.
A legkevesebb szavazólapot a megyei jogú városokban – például Győrben – élők kapják Itt három dologról lehet dönteni, és szavazólapból is ennyi lesz. Szavazni kell polgármesterre, helyi egyéni képviselőre, vagyis arra, hogy kik üljenek be a győri közgyűlésbe; valamint az európai parlamenti listára. Ez utóbbi szavazólapon 11 párt nevét és logóját látják majd, közülük kell egyet választani.
A második kategória a tízezer lakos alatti falvak és városok, valamint azok a tízezer lakos fölötti városok, amelyek nem megyei jogú városok. Az ezeken a településeken élők alapesetben összesen négy lapot kapnak majd a szavazókörben a kezükbe: egy polgármesterit, egy egyéni képviselőit, amin a település helyi képviselőit választhatják meg. Itt két kategóriát is megkülönböztetünk: az egyik a tízezer fő alatti települések, itt lakosságszámtól függően 2–8 embert kell majd beikszelni, kevesebb jelöltre lehet szavazni, többre nem. A tízezer feletti városokat viszont körzetekre osztják, itt egy embert kell választani. És egy európai parlamentit, illetve egy vármegyei listás szavazólapot, ahol a vármegye saját közgyűlésének tagjairól lehet dönteni. Itt is a pártok által állított listáról lehet választani, ahogy az EP-nél is.
A nemzetiségi választásokról nem beszéltünk külön, de ezekkel együtt a mi megyénkben szavazók 4-től 7 szavazólapot kaphatnak.
