Az internetes csalók egyre inkább közvetlenül a bankok ügyfeleit célozzák meg – ha kell, pszichológiai manipulációt is bevetnek!
A legelterjedtebb típus, hogy telefonon magánszemélyeket keresnek meg magukat banki alkalmazottnak kiadó csalók. Gyakran gyanús utalásra vagy kártyás vásárlásra hivatkozva arra kérik az ügyfelet, hogy megtakarításait egy technikai számlára utalja át. Ha valaki bedől és megadja az adatait, később már nehéz megtalálni az ellopott pénzt, sokszor nemcsak a bankszámlát ürítik ki, hanem az ügyfél nevében személyi hitelt is felvesznek – közölte a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke.
Kandrács Csaba hozzátette, a bűnözők gyakran az interneten termékeket eladókat magukat vevőnek kiadva környékezik meg; ilyenkor álcsomagküldő oldalra irányítják az árust, ahol megszerzik a banki azonosítókat. A szakértő szerint a cégek sincsenek biztonságban, esetükben a "számlaváltásos csalás" terjedt el, amikor a csaló az ügyfél nevében banki szolgáltató cseréjére hivatkozva új helyre kéri az utalást, gyakran sürgetve az átvert felet.
Az alelnök kitért arra, hogy miközben a banki átutalásos visszaélések száma 2019-ben még száz darabot tett ki, 2020-ban több mint ezret, 2021-ben már 2500-at is meghaladó esetet regisztráltak. A kártyás fizetéseknél 2020 első negyedévében 15 ezer, tavaly az utolsó negyedévben 20 ezer visszaélést regisztráltak, az ügyfélszolgálatukhoz beérkezett jelzések pedig megháromszorozódtak.
A kibercsalások felerősödésében szerepet játszott, hogy a pandémia miatt nőtt a távmunkában dolgozók aránya, tíz-húsz évnyi ugrás következett be a digitalizációban, egyre többen intézik interneten a pénzügyeiket. Ezen felül az orosz-ukrán háború hatására a gazdasági helyzet miatt egyre többen aktívan keresik a megfelelő pénzügyi megoldásokat legyen szó akár hitelről vagy megtakarításról – fogalmazott Kandrács Csaba.
A Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta, míg korábban a zsebtolvajokra kellett figyelni, ma már az adatok védelme is ugyanilyen fontos; a banki adatokat az egyénnek magának kell megvédenie. Kovács Levente kiemelte: csalásra utaló jel lehet, ha az ügyfelet sürgetik az ajánlattal, de az is, ha túlságosan jól járnánk az ügylettel; tipikus példa, ha valaki nem is lottózott, és megnyeri a főnyereményt.
A szakértő fontosnak nevezte a fiatalok és az idősebbek oktatását, hiszen a csalók áldozataivá válók gyakran megtakarításaik egészét elvesztik. Hogy ennek elejét vegyék, a Magyar Nemzeti Bank oktatási és kommunikációs kampányt indít partnereivel; a cél természetesen az, hogy erősítsék az ügyfelek pénzügyi tudatosságát. Az akcióhoz a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság is csatlakozott.
Kép: pixabay.com
