Az oktatási rendszer változásának a tanulók és cégek is nyertesei lehetnek. A megyei iparkamara ágazati munkacsoportjai segítik a duális képzésben résztvevő vállalatokat – interjú Szilasi Péter Tamással.
A szakképzési rendszert érintő jogszabályi változások új feladatok elé állítják az oktatási intézményeket és a duális képzésben résztvevő vállalatokat egyaránt. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az érintett cégeket támogató folyamatok kialakításával, információátadással segíti egyrészt az új szabályozás megismerését, másrészt az elvárásoknak megfelelő képzési környezet kialakítását. Ennek érdekében hívták életre a megyei munkaügyi kerekasztal ágazati munkacsoportjait, melyek tevékenységét Szilasi Péter Tamás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara társelnöke koordinálja. Vele beszélgettünk az eddig elvégzett munkáról és a munkacsoportok előtt álló további feladatokról.
A szakképzési rendszert szabályozó előírások változása az oktatási intézményeket már 2020-tól új pályára állította, és ezekhez a változásokhoz ettől az évtől alkalmazkodniuk kell a duális képzésben résztvevő vállatoknak is. A kamara keretein belül létrehozott ágazati munkacsoportok ezt a folyamatot segítik a területet érintő információk átadásával, a cégek és az iskolák, illetve a cégek egymás közötti kommunikációjának megszervezésével, a követelmények teljesítéséhez irányt mutató anyagok elkészítésével – adott bevezetőként rövid áttekintést a munkacsoportok feladatiról Szilasi Péter Tamás, a megyei kamra társelnöke.
Az előzményeket illetően Szilasi Péter Tamás elmondta: A 2019-es új szakképzési törvény és annak 2020. január 1-től hatályos végrehajtási rendelete miatt az oktatási intézményekben már tavaly más szisztémában indult el a tanév. Az új koncepció lényege, hogy a gyerekek az egyes ágazatokban szükséges alapismereteket az iskolákban sajátítják el. Az ágazati alapismeretről tett sikeres vizsga után, a szakirányú oktatás viszont elsődlegesen a cégeknél, a vállalati képzőhelyek és az iskolák szoros együttműködésében történik. A 2020 szeptemberétől új rendszerben tanuló diákok már ebben az évben megjelennek a vállalkozásoknál is. Ezek a fiatalok – a német szisztémához hasonlóan – munkavállalóként vesznek részt a duális képzési rendszerben, ugyanakkor a tanulói státuszuk is megmarad.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara már tavaly elindította azt a felkészülési programot, amely segíti az alkalmazkodást a duális képzés változásihoz, az idei év tavaszára időzítve pedig intenzív információátadással kívánjuk megismertetni a vállalkozásokat azokkal a feltételekkel és követelményekkel, amelyeket teljesíteniük kell ahhoz, hogy szeptembertől fogadhassák a diákokat – mondta el a társelnök. – A feladat nagyságát és fontosságát talán jól érzékelteti két adat: Győr-Moson-Sopron megyében a duális képzési rendszerben mintegy 400 vállalat és 1700 tanuló vesz részt.
Hogyan jöttek létre ezek az ágazati munkacsoportok?
A munkacsoportok két irányból érkező kezdeményezés nyomán alakultak ki. Egyrészt alulról szerveződtek, miután sok kamarai tag részéről mutatkozott arra igény, hogy a jogszabályi környezet változásainak követésére szakértők bevonásával hívjunk életre egy tudásmegosztó, konzultatív platformot. Másrészt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara törvény által adott feladataként életre hívta minden megyében a munkaerőpiaci kerekasztalokat, melyek legfontosabb feladata az úgynevezett fenntartói megállapodások megkötése, melyek az iskolai oktatás, a szakmák képzési keretszámait határozza meg. Ehhez azonban szükség van a gazdaság szakember igényének alapos ismeretére. Fontos tehát, hogy felálljanak azok a grémiumok, amely a kerekasztal vállalati lábaként képviseli a cégek érdekeit, közvetíti igényeiket, és ezeket harmonizálják a képzési rendszer lehetőségeivel. Ezt a funkciót töltik be a megye legfontosabb ágazataiban megszervezett munkacsoportok.
Az így létrejött szerveződés teszi lehetővé, hogy a különböző, de hasonló iparágban dolgozó vállalatok egységes platformot alkotva képesek legyenek egymással kommunikálni, ugyanakkor egységesen közvetítsék az ágazati igényeket az oktatási intézmények felé, mégpedig intézményes formában. Azt látjuk, hogy a jogszabályi változások miatt a korábbinál mélyebb szakmai együttműködésre van szükség a vállalatok és az iskolák között, a központilag előírt képzési kimeneti követelmények, tehát a végzett szakembertől elvárt szakmai ismeretek alapján egyeztetni kell a képzési programokat, meghatározni az átadandó tudásanyagot, részletesen fel kell osztani a feladatokat, tehát azt, hogy mit tanít az iskola és mit tanítanak a képzőhelyek és ezekről a pontokról a feleknek megállapodást kell kötniük. Az viszont nagyjából képtelenségnek tűnik, hogy az iskolák külön-külön egyeztessenek minden velük kapcsolatban lévő vállalattal – a győri Lukács-iskolának például körülbelül 200 képzési partnercége van –, és a kisebb vállalkozásoknak sincs arra módja, hogy saját egyedi képzési stratégiát, oktatási anyagot dolgozzanak ki és fogadtassanak el minden intézménnyel, ahonnan diákokat fogadnak. A kamara munkacsoportjainak tevékenységében nagy- és kisvállalkozások egyaránt rész vesznek, s amellett, hogy mindenkinek van lehetősége saját érdekeit megfogalmazni, látják a társcégek ügyeit is. Ez lehetővé teszi, hogy a megalkotott képzési anyagok, struktúrák igazodjanak az vállalati sajátosságokhoz, ugyanakkor mégis bizonyos keretek között mozogjanak, hogy az iskolai egyeztetések ne forgácsolódjanak szét.
Kik a tagjai ezeknek a munkacsoportoknak?
A kamarai munkaszervezet intenzív támogatásával hat munkacsoportot hoztunk létre, melyekben a gépészet, speciális jármű- és gépgyártás, az elektronika, az építőipar, a fa- és bútoripar, a kereskedelem, valamint a vendéglátás és turizmus területén tevékenykedő mikro- kis-, közepes és nagyvállalatok egyaránt képviseltetik magukat. A kategóriákat igyekszünk rugalmasan kezelni, hogy a speciális területeket is be tudjuk sorolni, például a kereskedelemhez tartozónak tekintjük a logisztikával foglalkozó cégeket is.
Milyen célokat fogalmaztak meg az induláskor?
Éves munkaterv szerint dolgozunk, és az elsődleges célunk, hogy a 2021-es szeptemberi kezdésre a minél több vállalathoz eljussanak a csoportok által összegyűjtött információk, összeállított anyagok, melyek a változások generálta kétségeket hivatottak eloszlatni, és segítséget nyújtanak a cégeknek az új helyzetre való felkészüléshez. Legfontosabb konkrét feladatunk annak biztosítása, hogy minden olyan szakmában, ahol elindul a duális képzés szeptembertől létre jöjjenek az iskolákkal egyeztetett és elfogadott képzési programok, melyek egyébként a vállalatnál folyó duális képzés megindításának előfeltétele is. Nagyon fontos, hogy a munkacsoportok tevékenységében olyan gyakorló vállalati szakemberek vesznek részt, akik naponta a bőrükön érzik a felmerülő problémákat, és mindennapi tapasztalataik alapján dolgoznak ki megoldási javaslatokat.
Hogyan jutnak el az információk, az összeállított anyagok a duális képzésben érintett vállalkozásokhoz?
Egyrészt az összevont ágazati csoportmegbeszélések teremtenek lehetőséget szélesebb körű egyeztetésre és információcserére. Másrészt a kamara szervezésében lesznek olyan tájékoztató rendezvények, melyek a legfontosabb problémák széles körű megbeszélésére nyújtanak lehetőséget. Folyamatosan szeretnénk informálni a gazdasági szereplőket az elvégzett munkáról és arról, hogyan csatlakozhatnak a cégek a munkacsoportokhoz. Terveink szerint hamarosan összeáll egy tájékoztató anyag, amely strukturálisan és célzottan összefoglalja a legfontosabb jogszabályi változásokat és a képzési helyeke háruló új feladatokat. Aki szeretne a képzési rendszert érintő változásokról tájékozódni, annak igyekszünk minden lehetőséget megteremteni erre, de természetesen a vállalatoknak aktívan keresniük kell a lehetőséget az információk megszerzésére.
Összességében hogyan változik a törvényi szabályozás nyomán a duális képzésben résztvevők helyzete?
Az eddig napvilágot látott jogszabályok, végrehajtási utasítások ismeretében elmondható, hogy a kormányzati támogatáspolitika következtében senki nem fog a korábbinál hátrányosabb helyzetbe kerülni, ugyanakkor nő a vállalkozások felelőssége. Ha sikerül az adott kereteken belül hatékony együttműködést kialakítani a képzési rendszer szereplői között, három nyertese biztosan lehet a változásoknak: a tanulók magasabb jutatásban részesülhetnek, a vállalkozások arányos befektetéssel az igényeiknek megfelelő új munkaerőhöz juthatnak, a magyar gazdaság pedig a szakképzés vonzerejének növelésével enyhítheti azokat a munkaerő-piaci gondokat, amelyek hosszú távon gátolnák a további dinamikus fejlődését.
Forrás : gymsmkik.hu
