Az országgyűlési választások során a választópolgárok két szavazólapot kapnak, egyik az egyéni képviselőválasztásra, a másik az országos listára történő voksolásra szolgál. Az a választópolgár, aki kérte a nemzetiségi névjegyzékbe történő felvételét – az országgyűlési képviselőválasztásra kiterjedően is – egy egyéni képviselőválasztásra szolgáló és nemzetiségének listás szavazólapján – feltéve, ha a nemzetiség állított listát – adhatja le szavazatát. Ha az adott nemzetiség nem állított listát, akkor a választópolgár a nemzetiségi listás szavazólap helyett országos listás szavazólapon voksolhat.
Az egyéni jelölt megválasztására szolgáló szavazólapon a jelöltek, valamint az országos listákat tartalmazó szavazólapon a listát állító jelölő szervezetek – a választási bizottságok által – sorsolt sorrendben szerepelnek. Az egyéni jelöltek szavazólapján érvényesen szavazni egy jelöltre lehet, a neve melletti körbe két egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel).
Az országos listás szavazólapon érvényesen voksolni egy listára lehet, a lista neve feletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy x jellel). Egyéb megjelölés érvényes szavazatként nem vehető figyelembe.
A szavazás elengedhetetlen feltétele a személyazonosság és a lakcím, vagy személyi azonosító (személyi szám) igazolása. Ha a választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolta és szerepel a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzéken, a szavazatszámláló bizottság a választópolgárnak – a névjegyzék aláírását követően – átadja a szavazólapokat és a borítékot. Ha a választópolgár megtagadja a névjegyzék aláírását, nem szavazhat, a visszautasítottak jegyzékére felvezeti a szavazatszámláló bizottság.
