A jelenlegi háromszáz helyett országosan százkét ügyeleti központ működne nyolvcanegy járásban.
Ebből huszonegy csak gyermekeket, szintén huszonegy kizárólag felnőtteket, hatvan pedig gyermekeket és felnőtteket egyaránt ellátó ügyelet lenne.
Takács Péter egészségügyi államtitkár tervét a Népszava hozta nyilvánosságra, ugyanis a médium hozzáfért az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) egyik dokumentumához, amely az átalakítás részleteit tartalmazza. A kormány a feladat megszervezését az OMSZ-re bízná.
A tervek szerint ezeken a helyeken szűnne meg az alapellátási ügyelet:
- Abádszalók, Abaújszántó, Abony, Adony, Albertirsa, Andocs
- Balatonboglár, Balatonföldvár, Balkány, Bátaszék, Biatorbágy, Biharkeresztes, Borsodnádasd, Budaörs, Bugyi, Bük
- Csokvaomány
- Demecser, Dorog, Dunaharaszti, Dunavarsány, Dunavecse
- Elek, Emőd, Ercsi
- Fegyvernek, Felsőzsolca, Fót
- Gesztely, Gyömrő
- Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúsámson, Halásztelek, Harkány, Héhalom, Hévíz
- Jánoshida, Jánossomorja
- Kaba, Káloz, Kecel, Kelebia, Kisbárapáti, Kiskunlacháza, Kistarcsa, Komádi
- Lajosmizse, Létavértes
- Maglód, Mátraszentimre, Mélykút, Mindszent, Múcsony
- Nádudvar, Nágocs, Nagymaros, Nagyvenyim, Nyékládháza, Nyírábrány
- Ócsa, Őriszentpéter, Örkény
- Pálháza, Pécel, Pilis, Pilisvörösvár, Polgár, Polgárdi, Pomáz
- Rakamaz, Recsk, Rudabánya
- Sajószentpéter, Simontornya, Solt, Sülysáp, Szabadszállás, Százhalombatta, Szendrő, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szirmabesenyő
- Tahitótfalu, Tápiószele, Tarpa, Tiszacsege, Tiszaföldvár, Tiszalök, Tiszalúc, Tompa, Törökkoppány, Túrkeve
- Újfehértó, Újhartyán, Üllő
- Vajszló, Vámospércs, Veresegyház
- Zalakaros, Zsámbék
Ez alapján látható, hogy csak a főváros ügyeleti ellátását nem szerveznék át, vidéken azonban központosítani akarják az ügyeleti rendszert és megyénként 3-4 Járási Sürgősségi Alapellátási Központot hoznának létre.
A javaslat, a szakemberek véleménye szerint, az aprófalvas megyékben komoly betegbiztonsági kockázatot rejthet magában.
A tervezet szerint a háziorvosok munkarendje a következőképpen alakulna: reggel nyolctól délután négyig a saját rendelőjükben dolgoznának, hétköznapokon pedig négy órától este tízig, valamint a hétvégéken és az ünnepnapokon beoszthatnák őket a járási központokba.
Este tíztől, valamint a teljes ügyeleti időben az Országos Mentőszolgálathoz tartozna az ügyeleti ellátás. Ezt elvileg már tesztelik egy ideje Hajdú-Bihar megyébe. Ebben az esetben a mentőszolgálat diszpécserközpontja osztályozná a feladatokat, és jelezné, hogy mikor kell házhoz menni egy beteghez. Az nem szerepel a tervezetben, hogy ebben az esetben a mentősök mennének-e ki vagy a háziorvost küldenék.
Azokon a helyeken, ahol alapellátási ügyelet maradna, az adott járás háziorvosai a saját asszisztenciájukkal fogadnák az ügyeletben a betegeket. Este tíztől reggel nyolcig a sürgősségi feladatokat orvos, mentőtiszt, vagy diplomás ápoló végezné, az ő munkájukat további ápoló és sofőr segítené. A Népszava szerint eddig 40 ezer lakosra jutott egy orvos, ezután hétköznaponként 90 ezer emberre, hétvégén pedig 60 ezer betegre jutna egy diplomás szakember.
A tervezet szerint a háziorvosi körzethatárok kijelölése az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ) kerülnee, a betöltetlen körzeteket pedig egy úgynevezett praxiskezelő venné át, amely a gazdaságtalan praxisokat 2028. január elsejéig felszámolná. A védőnői körzetek kialakítását is átvenné az OKFŐ, a védőnők pedig a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazottak.
Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint lenne, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, ennek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.
