Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A társadalmi megbecsültség ritkán kifizetődő, ha szakmákról van szó: úgy tűnik a bérek nem állnak arányban azzal, hogy mennyire fontos egy ember munkája a közösség számára. A relatív kereset pedig kevéssé szempont abban, hogy milyen szakmákat tartunk alul- vagy túlfizetettnek. Van több olyan foglalkozás, amellyel még az országos átlagbért sem lehet megkeresni, mégis túlfizetettnek tartjuk, más szakmákban pedig dupláját, vagy tripláját lehet megkeresni az átlagnak, mégsem mondjuk rá, hogy túlfizetett. Na de a leginkább alulfizetettnek és túlfizetettnek tartott szakmákban mennyit lehet keresni valójában?!

 Az alulfizetett szakmák dobogóján az ápolók, szociális munkások és tanárok álltak, míg a bankárok, ügyvédek és marketing szakemberek a leginkább túlfizetettek, legalábbis a „monda szerint”.

A mérnök, könyvelő, fodrász, kozmetikus, manikűrös hivatás mutatkozott a válaszok szerint a leginkább megfelelő bérezésűnek. Viszont a KSH szerint egy könyvelő havi bruttó fizetése átlagosan 725 ezer forint. Egy fodrász ezzel szemben bruttó 248 ezer forintot, egy kozmetikus 230 ezer forintot keres. Egy ügyvéd nagyjából 371 ezer forintot keres átlagosan bruttóban, míg egy marketing- és PR-ügyintéző 480 ezret – mégis ugyanúgy túlfizetett szakmáknak tartjuk. Vagyis a túlfizetettség vagy alulfizetettség nem csak a relatív magas vagy alacsony bér függvénye, hanem hogy mennyire tartunk fontosnak egy szakmát.

A tíz leginkább alulfizetettnek tartott szakma az ápoló; szociális munkás, gondozó; a tanár; óvodapedagógus; postás; közmunkás; bolti eladó; hulladékkezelő; a könyvtáros és a rendőr. Viszont ha megvizsgáljuk, mennyi az átlagos kereset ezekben a szakmákban, elég változatos képet kapunk.

Alulfizetettek-e az alulfizetettnek tartott szakmák?

A KSH legfrissebb adatközlése szerint 2020-ban egy segédápoló, műtőssegéd átlagosan havi 355 ezer forintot kap, egy ápoló, szakápoló már 448 ezer forintot, egy felsőfokú képzettséghez kapcsolódó feladatokat ellátó ápoló pedig már 567 ezer forintot bruttóban. (Ebben az átlagban valószínűleg benne van az 500 ezer forintos jutalom is, amelyet a koronavírus járvány alatt kaptak az egészségügyben dolgozók.)

Egy szociális segítő bruttó 285 ezer forintot visz haza havonta, egy szociális gondozó, szakgondozó 294 ezer forintot, egy szociális munkás és tanácsadó pedig 357 ezer forintot. Viszont például egy bolti eladó átlagosan 265 ezer forintot visz haza havonta. Mégis, a szociális munkás, gondozó szakmát a válaszadók 82,3 százaléka tartja alulfizetettnek, a bolti eladókat csak 52,5 százalékuk. A könyvtáros, informatikus könyvtáros szakma is csaknem ennyire alulfizetettnek tartott (50,1%), az átlagkereset tavaly 307 ezer forint volt bruttóban.

Az is tudható, hogy a közmunkások bére mindössze 85 ezer forint, ugyanúgy teljes munkaidőben, mégis csak 54,7% tartja ezt kevésnek. Viszont ha megnézzük, mennyire értékelték a válaszadók társadalmilag fontos "szakmának": mindössze 17 százalék szerint az, 56 százalék szerint kevésbé, vagy egyáltalán nem fontos a munkájuk. Az ápolók munkáját viszont a válaszadók 95 százalékban inkább, vagy nagyon fontos szakmának tartják.

Magas bérek = elismert szakmák ?

Mitől túlfizetett egy programozó, egy bankár, vagy egy ügyvéd? Mitől olyan elismert egy könyvelő, vagy marketing szakember? Ha a béreket nézzük, akkor egy pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó átlagos havi bruttó fizetése 780 ezer forint, míg egy tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker átlagosan 1 millió 174 ezer forintot keres. Ehhez képest egy pénzügyi ügyintéző 417 ezer forintot visz haza. A bankárok viszont a felmérés szerint nem végeznek a többség szerint fontos munkát: 40 százalék érezte munkájukat inkább vagy nagyon fontosnak. Az elismertségi rangsorban viszont az ötödik helyet szerezték meg.

A szintén túlfizetettnek tartott ügyvédek átlagkeresete viszont 370 ezer forint bruttóban, ami messze elmarad a bankárokétól. Elismertségi rangsorban a harmadikak, viszont társadalmilag fontos munkát csak a válaszadók 59 százaléka szerint végeznek, még a buszvezetők és a hulladékkezelők (kukások) munkáját is többen tartották fontosnak. Ebből látszik, hogy azt a hivatást ítéljük inkább túlfizetettnek, amit nem érzünk fontosnak társadalmi szempontból, akkor is, ha a kereset nem magas, akár az átlag alatti.

A helyi önkormányzat választott vezetője 518 ezer, a kinevezett vezető pedig 698 ezer forintot keres meg havi szinten bruttóban. Társadalmilag viszont az egyik legkevésbé fontosnak ítélt szakma, elismertség alapján viszont az első 10 között van. Az átlag feletti bérek tehát oda-vissza hatnak: elismertnek tartunk egy szakmát, ha az anyagi szempontból meg van becsülve, viszont az alulfizetett szakmákat jellemzően nem tartjuk kevésbé elismertnek. A társadalmi fontosság viszont leválik a bérekről: akkor lép be a képbe, ha egy szakmát túlfizetettnek ítélünk: itt az elismertség és fontosság között rendszerint nagy a különbség.