Balics Lajos, akinek legnagyobb hatású alkotása a háromkötetes katolikus egyháztörténet.
Lövő, 1856. február 8. – Győr, 1932. december 19.: római katolikus pap.
Középiskoláit Sopronban és Győrött, a teológiát a bécsi Pazmaneumban (1875–79) végezte. 1879-ben szentelték pappá, ugyanebben az évben Tatán káplán, 1881-től a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola prefektusa, 1886-tól ugyanitt tanár. 1887-ben a győri Királyi Jogakadémia professzora. 1894-ben Nagycenken plébános és szentszéki tanácsos. 1902-ben győri székesegyházi kanonok, rektor és egyházmegyei tanfelügyelő (1903). 1906-ban címzetes apát. Legnagyobb hatású alkotása a háromkötetes katolikus egyháztörténet. Tagja volt a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának. 1905-ben a Győregyházmegyei Római Katholikus Népnevelési Egyesület elnöke, a győri katolikus fiúinternátus papi biztosa. 1910-ben püspöki helynök, a papi imaegyesület, a Győri Katholikus Kör és a Szent Vince Egyesület elnöke. 1931-ben szülőfaluja díszpolgárává választotta. Utolsó lakhely: Papnevelde u. 13.
