Horváth Kálmán, aki Dobó Sándor győri színtársulatánál lépett először a világot jelentő deszkákra.
Győr, 1877. október 16. – Budapest, Erzsébetváros, 1948. december 26. operetténekes, színész és színigazgató.
A gimnázium négy alsó osztályának elvégzése után kereskedelmi iskolába lépett, mert szülei jó kereskedőt szerettek volna nevelni belőle. Azonban a színipályát választotta és Dobó Sándor győri színtársulatánál lépett először a világot jelentő deszkákra. Innen merész ívben lendült előre pályája. A siker állandó kísérője volt a jó megjelenésű fiatal színésznek, aki csakhamar Nagyváradra került Somogyi igazgató társulatához, ahol egy csapásra hódította meg a kényes ízlésű közönséget. Sikert-sikerre halmozott és mikor Beöthy László, a Király Színház igazgatója Budapestre szerződtette, a Király Színház híres gárdájában is az elsők közé került.
A Király Színháztól a Magyar Színház hódította el a népszerű kedvencet és a »Víg özvegy« Danillójként újabb döntő sikert aratott; majd mikor Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház művésze került a debreceni színház élére mint igazgató, Horváth Kálmánt hallatlanul magas gázsival Debrecenbe szerződtette. 1918. szeptember 1-én átvette az Ungvár – Munkács – Beregszász városokból álló színikerület igazgatását és 1927-ig, tehát a cseh imperium alatt is, nagyszerű produktív munkát végzett. Mint színigazgató valóban nagy kultúrmunkát végzett, a négy hónapos ungvári szezon alatt nyolc operai előadást tartott.
