Lakatos Albert, aki a Magyar Vagon-és Gépgyár vezérigazgatója is volt.
Pátroha, 1901. augusztus 10. – Győr, 1986. október 29.: gyárigazgató.
1916-tól a budapesti Röck-gyárban géplakatosinas, 1919-től szakmunkás. 1919-ben belépett a Vasas Szakszervezetbe, vöröskatonaként harcolt. 1923-tól 1925-ig az MSZMP tagja. 1925-ben Bécsben a KMP szemináriumán vett részt. Hazatérve illegális pártszervező, emiatt 1925-től 1927-ig és 1935-től 1937-ig börtönben volt. 1927-től a Vulkán Gépgyárban, az Ipper és Fürst Csavargyárban, a Radiátorgyárban, a Lódenposztógyárban és a Ganz Hajógyárban dolgozott. 1937-től 1945-ig ellenzéki szakszervezeti vezető. 1945–46-ban a Mátravidéki Erőmű kormánybiztosa, 1946-ban a Jóvátételi Hivatal revizora, 1946–48-ig a Nehézipari Központ ellenőrzési osztályának munkatársa. 1948. november 17-étől a Magyar Vagon-és Gépgyár vezérigazgató-helyettese, 1950-től vezérigazgatója. 1963-ig, nyugdíjazásáig állt a gyár élén,közben kormánybiztos Ózdon, miniszteri biztos Mosonmagyaróváron.
A Gépipar Kiváló Dolgozója (1953, 1963), Kossuth-díj ezüst fokozata (1959), Munka Érdemrend arany fokozata (1961) kitüntetéseket kapta. A Vasas Szakszervezet centenáriuma alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki 1977-ben.
Utolsó lakhely: Czuczor Gergely út 36.
